A Fidesz frakcióvezetője a hétfői döntés után kemény hangú bejegyzésben támadta a testületet és a Tisza-többséget. A Szeretlek Magyarország által idézett posztban azt írta: „Tégláról téglára épül az önkény”, és azt állította, hogy a döntés újabb lépések előtt nyit utat. Bóka János ezt nem jogtechnikai vitaként, hanem közvetlen politikai figyelmeztetésként tálalta.
A mostani határozat a 17. Alaptörvény-módosítást célzó három fideszes kérelem egyikének, a Sulyok-ügynek szólt. Ahogy a Contextus korábban összefoglalta, a testület mindhárom, ehhez a módosításhoz kapcsolódó indítványt visszautasította; a másik kettő a 12 éves képviselői mandátumkorlátot, illetve az alkotmánybírói korhatárt érintette.
A Fidesz a személyre szabott szabályt támadta
Az eredeti, 50 Fidesz–KDNP-képviselő által benyújtott indítvány Bóka Jánost jelölte kapcsolattartónak. A beadvány a 17. módosításnak azt a rendelkezését kérte megsemmisíteni, amely szerint a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása.
A visszautasítás nem a személyre szabott szabály politikai vagy tartalmi megítéléséről szólt: az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításnál eleve csak az eljárási feltételeket vizsgálhatja.
A parlament július 13-án fogadta el a módosítást. A Fidesz érvelése szerint az Országgyűlés alkotmánymódosítási eljárást használt egy konkrét személyt érintő közhatalmi döntéshez.
Kapcsolódó cikk
Az Alkotmánybíróság azonban az Alaptörvény módosításánál csak az elfogadás és a kihirdetés eljárási szabályait vizsgálhatja, a tartalmát nem. A visszautasítás így nem jelentette azt, hogy a testület tartalmilag alkotmányosnak minősítette volna a Sulyokot érintő szabályt; a rendelkezést viszont nem semmisítette meg.
Bóka János nem csak a testületet bírálta
Bóka János posztjának legerősebb állítása az volt, hogy ha a köztársasági elnököt „személyre szabott jogalkotással” el lehet távolítani, akkor a Tisza-többség „bárkivel bármit megtehet”. Ez politikai állítás, nem az Alkotmánybíróság ténymegállapítása. A frakcióvezető ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a Fidesz a jogi kudarc után sem engedi el az ügyet.
Kapcsolódó cikk
Hiába támadta a Fidesz Sulyok menesztését, az Alkotmánybíróság mindhárom beadványt visszautasította
A döntés Sulyok korábbi mandátumát nem állította helyre. A közvetlen közjogi folytatás már másik naptári lapra került: Baka András megválasztott köztársasági elnök augusztus 19-én lép hivatalba; addig Forsthoffer Ágnes gyakorolja ideiglenesen az államfői hatásköröket.
