Az eladósodási spirál és az ikerhiány szorításában
A rendszerváltást követő évek gazdasági szerkezetváltása 1994–1995 fordulójára kritikus ponthoz érkezett. Az államháztartási hiány és a kereskedelmi mérleg egyidejű elszállása, az úgynevezett ikerhiány az összeomlás szélére sodorta a nemzetgazdaságot. Az eladósodási spirál miatt a nemzetközi tőkepiaci szereplők és finanszírozók bizalma megrendült, így szinte valósággá vált az államcsőd és a fizetésképtelenség fenyegetése – ismertette a hu.wikipedia.org.
Az újonnan felálló Horn-kormány kezdetben próbálta elodázni a népszerűtlen lépéseket, de a makrogazdasági mutatók drámai romlása nem hagyott több időt. Pénzügyminiszterként Bokros Lajos kapta meg a feladatot, hogy kidolgozza azt a stabilizációs tervet, amely gátat szab a tőkekiáramlásnak és helyreállítja a költségvetés egyensúlyát. A színfalak mögött zajló egyeztetések során azonban világossá vált, hogy a hagyományos fiskális eszközök már nem elegendők: olyan éjszakai döntési mechanizmusra volt szükség, amely teljes stratégiai fordulatot hozott.
