A forint leértékelése, a vámpótlék és a szociális szigorítások

A stabilizáció első nagy hulláma a forint azonnali, 9 százalékos leértékelésével és a csúszó leértékelési rendszer bevezetésével indult. Ezzel párhuzamosan 8 százalékos importvámpótlékot vetettek ki, aminek célja a külkereskedelmi mérleg gyors javítása és a hazai tőke védelme volt. Ezek a lépések ugyanakkor azonnal felpörgették az inflációt, amely 1995-ben elérte a 28 százalékot.

A lakosság számára a legsúlyosabb csapást a reálbérek drasztikus, egyetlen év alatt csaknem 12 százalékos csökkenése jelentette. A kormány megnyirbálta a szociális juttatásokat, szűkítette a családi pótlék és a gyes alanyi jogon járó körét, valamint bevezette a felsőoktatási tandíjat.

A megszorítások eredményeként a lakossági fogyasztás érezhetően visszaesett, a társadalmi elégedetlenség pedig sztrájkhullámban és tüntetésekben öltött testet. A politikai feszültség a kormányon belül is tetőfokára hágott. A társadalmi felháborodás nyomán a csomag végrehajtása hamarosan az ország legfőbb jogi fóruma elé került, ahol példátlan alkotmányossági csata kezdődött.