A függőség és a hazugságháló működése Bongor szerint
A rapper határozottan elutasította azt a romantikus mítoszt, miszerint a művészi ihletet és az alkotói minőséget a bódult tudatállapotok táplálnák. Felidézte, hogy az alkoholizmussal vívott küzdelme éveken át szinte minden kreatív energiát elszívott a hétköznapjaiból, és a folyamatos ivás fenntartása önmagában is hatalmas erőfeszítést követelt.
A valóság ezzel szemben a kényszeres leplezésről és a szétesésről szólt, ahogyan arra a zenész nyíltan rámutatott: „Ha a környezeted ezt nem nézi jó szemmel, akkor elkezdesz magyarázatokat kitalálni, hogy miért mész el valahova, mit csinálsz, miért kell innod. Az egészből kialakul egy hazugságháló, és az alkotás így már utolsó lesz a sorban.” Hozzátette, hogy bár jöhet mámoros ihlet, utána napokig tartó másnaposság következik, miközben maratoni távon tiszta fejjel sokkal nagyobb teljesítményre képes az ember.
A józanság megőrzése felelősséggé is vált számára, mert több rajongója éppen az Extázis album hatására vágott bele a felépülésbe. Saját bevallása szerint a mindennapi egyensúlyt futással és olvasással keresi, a közösségi média kísértése ellen pedig úgy védekezik, hogy butatelefont csinált okostelefonjából, amelynek feloldókódját egyedül felesége ismeri.
Emellett a színházi terepen is folyamatosan jelen van, hiszen a Budapest Bábszínházban nagy sikerrel játssza a Semmi 2.0 című előadásban a kamasz főszereplőt, Pierre Anthont, aki szerint semminek sincs semmi értelme. Bongor elmondása alapján a nehezebb, depresszívebb időszakaiban ma is felidéződnek benne a darabbeli Pierre Anthon szavai, miközben a közönség fiatal tagjait mélyen elgondolkodtatja ez az előadás. A színházi szerepek mellett a politikai helyzet értékelése is előkerült az interjúban. Krasznahorkai László egy korábbi kijelentése alapján foglalta össze, miként látja az új vezetés felelősségét.
