A Brit Fotográfiai Intézet rasszista sztereotípiákat idéző fotót posztolt, erre jött a felháborodás.
A Brit Fotográfiai Intézet gyakorlata csak olaj a tűzre
A brit könyves szakma után, ahol földrengésszerű változás megy végbe a Black Lives Matter mozgalom (BLM) nyomdokában, most talán a fotóművészek körét is elérte a változás szele.
A hivatásos fényképészek legfőbb egyesült királyságbeli szervezete, a Brit Fotográfiai Intézet (BIPP) eltávolított egy fekete nőt ábrázoló fotót saját Instagram-oldaláról, miután olyan bírálatok érték a képet, miszerint sértő a feketékre nézve. Az ominózus kép a tiltakozók szerint rájátszott a fekete nőkkel szembeni rasszista előítéletekre.
Milyen lehet feketeként a divatszakmában dolgozni?
Arról már ejtettünk szót, hogy a színes bőrű írók miként kerülnek hátrányba fehér kollégáikhoz képest, bár most a Black Lives Matter mozgalom felerősödésével alkotásaik fókuszba kerültek és vezetik az eladási listákat. A The Guardian ezúttal néhány fekete bőrű britet keresett fel, akik a divatszakmában különböző pozíciókban dolgoznak vagy próbálnak érvényesülni, hogy meséljenek személyes tapasztalataikról.
Mark Sealy egy emberi jogokat és társadalmi igazságosságot a fotó- és filmművészeten keresztül közvetítő alkotókat tömörítő szervezet, az Autograph ABP igazgatója. Véleménye szerint teljesen érthetetlen döntés volt a BIPP részéről a kép közzététele.
Fortune favours the brave. Scott Johnson FBIP www.instagram.com/theedgepics #trashyourdress #trashthedress #EatDrinkBeMarried #love #weddingdress #wedding #weddinginspiration #weddingphotographer #photography #beach #cliffs #notyouraveragewedding #MarriageGoals #wedding #bride #love #weddingphotography #weddingday #weddingdress #weddinginspiration #photography #weddingplanner #fashion #bridal #bridetobe #weddingphotographer #weddings #engagement #like #weddingideas
No Description
Benjamin Chesterton filmes szakember szerint, aki szintén megszólalt a bejegyzés ellen, mindez tipikus megnyilvánulása volt a fekete modellekkel és fényképészekkel szembeni érzéketlen hozzáállásnak. A fotót többek közt a #prisoner, #africanos és #nativos hashtagekkel látták el.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nagyon jellemző ez a közönyös magatartás a fotóművészeten belül, amely rendszerint semmiféle ellenállásba, tiltakozásba nem ütközik[/perfectpullquote]
– mondta Chesterton.
A képet nem sokkal azután távolították el a közösségi oldalról, miután a The Guardian megkereste a BIPP-et az ügyben. A szervezet „a fényképész szakma hangjaként” határozza meg magát, feladata a hivatásos fényképészek minősítése. A BIPP képviselője elmondta a lapnak, már tudtak a panaszokról, kivizsgálás kezdődött az ügy kapcsán. Addig is eltávolították a fotót a közösségi oldalról.
Elég a rasszista sztereotípiák megörökítéséből!
A történet azonban nem állt meg itt, hanem átterjedt további brit fotósokra is. A brit fotósok elismerték, nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a diverzitás kellően megjelenjen a szakmában.
Alina van Ryzin fotós gender-identitásának felvállalás-története
A hét történelmi Sister Colleges-ből, azaz az Egyesült Államok észak-keleti részén található, nők számára alapított elit felsőoktatási intézményből mára csupán ötben képeznek kizárólag nőket. Ide tartozik a Philadelphia környékén csodálatos környezetben elterülő Bryn Mawr College is. A neogótikus stílusban épült kampuszt 1885-ben alapították, majd a magas rangú kvéker intézmény 1894-1922 között, a második dékán, M.
Martin Parr fotós már tavaly nyilvános kritikák kereszttüzébe került. Parr egy olasz fényképész, Gian Butturini London című könyvének új kiadásához írt méltató bevezetőt. Az album eredetileg 1969-ben jelent meg, és többek között szerepel benne egy fekete asszony fotója, aki egy gorillát néz a londoni állatkertben.
A tiltakozók 2019 tavaszán Parr National Portrait Gallery-beli Only Human című kiállításán felszólították a fehér fényképészeket, hogy ne fotózzák többet a feketéket a rasszista sztereotípiák alapján. Akkor Parr elnézést kért, és elismerte a rasszista megnyilvánulást.
https://www.instagram.com/p/CCBAAPAA-Hp/
Június 11-én a Black Lives Matter mozgalom tüntetései következtében a Martin Parr Alapítvány azt írta a Twitteren, hogy a művészvilágban is gondot jelent a sokszínűség és a befogadás megvalósítása. Beismerte, hogy ebben vétkesek. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy igyekszik leépíteni a szakmában tapasztalható rendszerszintű egyenlőtlenségeket.
Parr a The Guardiannek elmondta, megbánta, hogy nevét a könyvvel kapcsolják össze.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Annyira a megfelelő férfi és női kvóta kérdésével voltunk elfoglalva, hogy a faji sokszínűséget már nem tudtuk figyelembe venni[/perfectpullquote]
– magyarázta Parr. Hozzátette, hogy az Alapítvány jelenleg is faji kisebbségekhez tartozó fotográfusok számára készít elő ösztöndíjprogramot, a jövőben igyekszik több teret biztosítani alkotásaiknak.
A héten a Magnum Photos ügynökség bejelentette, hogy három színesbőrű fotóst fognak alkalmazni, miután felrótták nekik, hogy a diverzitás nem jelenik meg kellőképpen köreikben.
Ingrid Pollard, brit-guyanai származássú fotós szerint a fekete fotósokat a faji elvárások is korlátozzák. Azaz, ha nem dühösen ordító fekete tömegeket fotózik, akkor nem értik az emberek, ami szerinte rendkívül korlátozó velük szemben.
