Überronda, de a berlinieké
Egyelőre sikeresnek bizonyult az Egérbunker megmentése érdekében indított aláírásgyűjtő akció, írja a The Art Newspaper.
A német főváros lakosságának egy része, köztük Johann König műgyűjtő és Arno Brandlhuber építész azért kampányolt, hogy ne bontsák le a Charité, a városi egyetemi kórház brutalista stílusú épületét.
Résnyi ablakaival és kiálló szellőzőcsöveivel a leginkább egy hadihajóra emlékeztető épületet a városban csak Egérbunkernek nevezik. Az 1981-ben átadott intézményben éveken át állatkísérleteket folytattak. Egy föld alatti alagút vezet át innen egy másik, 1974-ben megépített épülethez, amelyet a városvezetés szintén le akar bontani. Terveik szerint korszerű egyetemi kampuszt kívánnak felhúzni a helyükön.
Látogatottsági csúcsot döntött Berlin új múzeuma, a James Simon Galéria
Minden eddigi látogatottsági rekordot megdöntött a berlini Múzeumsziget új kapujának számító James Simon Galéria, amely júliusi átadása óta több mint egymillió látogatót vonzott.
Kapcsolódó cikk
A többezer műemlékvédő aláírásának hatására azonban a berlini szenátus 2021 őszéig elhalasztotta a projektet.
Közösen keressük a megoldást. Építészetileg rendkívül jellegzetes alkotásról van szó, és meggyőződésem, hogy mindent meg kell tennünk, hogy megmaradhasson kulturális értéke miatt
– mondta Christoph Rauhut, a Berlini Műemlékvédelmi Hivatal vezetője.
Új funkciót kaphat
Az viszont még nem világos, hogy pontosan milyen funkciót töltene be az Egérbunker a jövőben. König és Brandlhuber javaslata alapján a berlini művészeknek lehetne benne műtermeket kialakítani.
A két építményt erős jóindulattal lehet csupán az 1950-es években Nagy-Britanniából indult brutalizmushoz sorolni. Az eddig kigúnyolt, a jóízlés határát súroló brutalista szörnyekért az utóbbi években kezdték el az SOS Brutalismhez hasonló városvédő mozgalmak kiállni. König és Brandlhuber mindketten a stílus nagy védelmezőinek számítanak: utóbbi egy berlini brutalista templomból alakította ki a König Galériát.
A kampányunk nélkül mindkét épületet elkezdték volna lebontani. A legfőbb célunk, hogy megmaradjon a brutalista építészet. Ugyanakkor szeretnénk, ha más funkciót kapna a hely. Úgy véljük, hogy a képzőművészet, a kultúra, a zene rugalmas, és képes alkalmazkodni a térhez
– állítják a műemlékvédők.
Rauhut szerint azonban az Egérbunker nem kifejezetten alkalmas hely a képzőművészek számára a természetes fény hiánya miatt. Ráadásul az építményben azbeszt is lehet, ahogy a ’70-es, ’80-as években készült kiviteli tervek szinte mindegyikében szerepeltek káros anyagok. Ezek eltávolítását is meg kell majd oldani az újrahasznosítás során.
A 80 éves Tolnai Ottó előtt tiszteleg a berlini magyar kulturális intézet
A vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja.
Kapcsolódó cikk
Rauhut kedvezően fogadta a petíciót és az azt követő vitát, amely annak a jele, hogy a fiatal berliniek már jobban odafigyelnek az épített környezetükre – ez tíz évvel ezelőtt nem történt volna meg.
A koronavírus súlyos gazdasági hatásai ellenére a német kormány a jövő évi költségvetésben rekordösszegű keretet allokált a kulturális szféra számára. A németeknek még arra is volt idén kapacitásuk, hogy egy Franciaországban betiltott kiállítást befogadjanak.
