Lokális gyújtópontok és a tranzakcionális béke korlátai
A felszín alatt felhalmozódott feszültség közvetlen instabilitást teremt a világ legérzékenyebb ütközőzónáiban, ahol egyetlen szikra is globális eszkalációt indíthat el. Buda Péter a 2027 és 2029 közötti évekre nézve Tajvant, Ukrajnát, a Baltikumot és a Koreai-félszigetet nevezte meg mint a legfőbb potenciális geopolitikai gyújtópontokat.
A szakértő arra is rámutatott, hogy az 1914-eshez kísértetiesen hasonló helyzet elkerüléséhez nem elegendőek az alkalmi vagy tranzakcionális béketárgyalások, hanem az ahhoz vezető hajlamosító tényezőket kell feltartóztatni vagy eltéríteni.
Bár a nukleáris elrettentés elméletileg gátat szab a közvetlen nagyhatalmi összecsapásnak, a szakember szerint az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia és a hiperszonikus fegyverek megjelenése miatt ez az elrettentés is egyre törékenyebbé válik – ismertette a Szeretlek Magyarország.
Buda Péter hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetet nem lehet felületes megegyezésekkel elhárítani: „Ez utóbbi tény ugyan egyfelől aggasztó, hiszen egy nagyhatalmi háború kitörésének megakadályozása ezek szerint nem lehetséges az ahhoz vezető történelmi korszakváltás hajlamosító tényezőinek feltartóztatása vagy eltérítése nélkül (ennyit hát az alkalmi és tranzakcionális jellegű »béketárgyalások« értelméről), másfelől viszont valamelyest biztató is”.
