„Diszkriminációt állapítottak meg" – 700 milliárd forintnyi uniós pénz ömölhet Budapestre, amit az Orbán-kormány évekig blokkolt, és most mindenki elolvashatja a részleteket

Most azonban a kormányváltás mindent felülír. Karácsony Gergely a 24.hu-nak elmondta, hogy a 300 milliárdos kohéziós kerethez hamarosan hozzájöhet a helyreállítási alap, az RRF eddig elérhetetlen forrásainak egy jelentős része is – összesen több mint 700 milliárd forintnyi uniós fejlesztési lehetőség nyílhat meg Budapest előtt, amennyiben a Tisza-kormány gyorsan megállapodik az Európai Bizottsággal. A főváros készen áll: a projektlista kész, a tervek ki vannak dolgozva, és Karácsony szavai szerint az egyes fejlesztések „akár már holnap” elindulhatnának.

Évek óta fiókban váró tervek – és a politikai blokád mechanizmusa

Hogy a budapesti uniós fejlesztések miért akadtak el, arra a forráscikk részletes képet ad. Az Irányító Hatóságok – amelyek a minisztériumi háttérrel működő szervek – több éve nem zárták le egyes pályázatok bírálatát. Más esetekben a főváros már elindított programokat, de a szükséges támogatási szerződéseket az Irányító Hatóság máig nem kötötte meg. A beruházási törvény alapján az EU-s fejlesztésekhez a fővárosnak konzorciumi megállapodást kellett volna kötnie az Építési és Közlekedési Minisztériummal – ezt a megállapodást azonban a hivatal sohasem írta alá. Mindeközben az Orbán-kormány egyetlen esetben sem adott hivatalos választ arra, miért blokkolja ezeket a forrásokat.

Karácsony Gergely főpolgármester, aki egyébként maga is szembenézett azzal a dilemmával, hogy a Tisza Párt mögé álljon-e, a kialakult helyzetről már korábban is határozottan fogalmazott: amennyiben megnyílnak az uniós források, és megszűnik a fővárost „megfojtani akaró politika”, Budapest előtt óriási lehetőségek állnak. A főpolgármester a fejlesztési pénzek felhasználására konkrét projekteket nevezett meg: 100 új villamos és a villamoshálózat bővítése, 250 elektromos busz, árvízvédelmi beruházások, a Rákosrendező-projekt RRF-forrásból, zöldterületek megújítása, lakhatási és szociális programok.

A szoros határidő és az óriási bökkenő

A lehetőség valós – de a határidők kegyetlenek. Az RRF-forrásoknál a mérföldköveket és célokat 2026. augusztus végéig kell teljesíteni, a végső kifizetési kérelmeknek pedig szeptember végéig be kell érkezniük Brüsszelbe. Ez azt jelenti, hogy teljesen új, nagy infrastrukturális beruházások esetében rendkívül szűk a mozgástér – csak olyan projekteket lehet befogadni, amelyek már előkészített vagy régóta tervezett fejlesztések. Szerencsére Budapest esetében pontosan erről van szó: a főváros évek óta készen áll, a tervek a fiókban vannak, a városvezetés csak a politikai blokád feloldására várt.

A Magyar-kormány és az Európai Bizottság között már megindultak a technikai tárgyalások: Brüsszelből magas szintű delegáció érkezett Budapestre, és mindkét fél elkötelezte magát a befagyasztott források feloldásának sürgős kezelése mellett. A kohéziós pénzeknél hosszabb a kifutás, az RRF-nél azonban minden héten számít – és Budapest most ott áll a történelmi lehetőség küszöbén, amelyre évek óta vár.

„A programok akár már holnap elindulhatnának" – mondta Karácsony Gergely, miközben a városvezetés olyan fejlesztési tervekkel vár, amelyeket az előző kormány éveken át tudatosan tartott a fiókban.

Budapest uniós forrásainak sorsa az elkövetkező hónapokban dől el – és a tét hatalmas. A 700 milliárd forintnyi fejlesztési lehetőség nem csupán számok kérdése: villamos, busz, árvízvédelem, zöldterületek, lakhatás – olyan beruházások, amelyek közvetlenül érintik a főváros másfél millió lakóját. Hogy a Tisza-kormánynak sikerül-e gyorsan megállapodnia az Európai Bizottsággal és feloldani a forrásokat, az nemcsak Budapest, hanem az egész ország szempontjából is az egyik legfontosabb kérdés az alakuló kormány első hónapjaiban.