A Budapest–Belgrád vasút az Orbán-korszak egyik legdrágább és legtitkosabban kezelt beruházása lett. A projekt egyes iratait akár tíz évre is elzárhatták, a teljes nyilvánosság megteremtéséhez pedig bizonyos dokumentumoknál a kínai féllel is meg kell állapodni. Öt pontban mutatjuk be, hogyan finanszírozták a beruházást, miért kapott dollárban pénzt Mészáros Lőrinc érdekeltsége, hogyan került több mint 200 ezer tonna kő Orbán Viktor családjának bányájából a projekthez, és mi az, amit a szerződésekből továbbra sem lehet teljes egészében látni.
1. A Budapest–Belgrád vasút több kulcsdokumentumát évekre elzárták a nyilvánosság elől
A Budapest–Belgrád vasút magyar szakaszáról 2020-ban külön törvényt fogadtak el, amely lehetőséget adott arra, hogy a beruházással összefüggő egyes szerződéseket és előkészítő dokumentumokat akár tíz évig se kelljen nyilvánosságra hozni.
A korlátozást arra az esetre lehetett alkalmazni, ha az információ megismerése a magyar állam külpolitikai vagy külgazdasági érdekeit veszélyeztetné.
Korábbi adatigénylések és bírósági eljárások során a kormány arra is hivatkozott, hogy a bizalmas kezeléshez a kínai fél ragaszkodott.
A 2026-os kormányváltás után az új kabinet kezdeményezte a dokumentumok nyilvánosságának felülvizsgálatát. Csakhogy a két ország közötti megállapodások miatt bizonyos iratok esetében ezt Magyarország nem tudja teljesen egyoldalúan végrehajtani.
