10. Kiemelt állami rendezvényszervezési közbeszerzések és szerződések előzetes transzparenciája (2025)
A központi rendezvények lebonyolítása az elmúlt időszakban kiemelt költségvetési tétellé vált, az előzetes nyilvánosság hiánya pedig állandó vitákat generált a közéletben. Az állami ügynökség tavaly év végén meghirdetett reformja azt vetítette előre, hogy a nagy költségvetésű programok szerződéseit a közvélemény már a megvalósítás előtt pontosan megismerheti.
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség nyilvános vállalása arra irányult, hogy az előzetes transzparencia révén gátat szabjon az indokolatlan túlárazásoknak és a költségek tervezhetetlenségének. A cél a felesleges közvetítői láncok kiiktatása és az elszámolások észszerűsítése lett volna a kiemelt nemzeti ünnepek és fesztiválok körül.
A gyakorlatban azonban a tervezett intézkedésekből szinte semmi sem valósult meg a kijelölt határidőre. A megbízások milliárdos előlegei a korábbi mechanizmusok szerint áramlottak ki a rendszerből, miközben a pontos szerződéses összegek zártak maradtak.
A pénzügyi keretek rögzítése helyett a beszerzéseket továbbra is a menet közben beiktatott, utólagos szerződésmódosítások jellemezték. Ez a működési modell megakadályozta, hogy külső szakmai vagy civil kontroll érvényesüljön a nagyszabású ünnepségek előkészítése során.
A kezdeményezés tizedik helyezése annak szól, hogy bár nemzeti szinten látható pénzekről van szó, a reform elmaradása nem rázta meg a teljes államigazgatási struktúrát. Az előzetes transzparenciára vonatkozó kötelezettségvállalás hivatalos státusza: nem teljesült.
Létezik egy olyan digitális véleményező felület, ahol a határidők olykor alig néhány órásak voltak, a beérkező szakmai kifogások elutasításához pedig egyetlen sornyi indoklást sem fűztek.
