9. Társadalmi egyeztetési kötelezettségek érdemi helyreállítása a jogalkotásban (2025)
A jogszabályok előzetes társadalmi vitája a kiszámítható törvényhozás alapköve, ám a gyorsított jogalkotási dömping miatt a konzultációs mechanizmusok szinte teljesen formálissá váltak. Az Igazságügyi Minisztérium tavaly év végén ígéretet tett arra, hogy helyreállítja a tervek érdemi véleményezését a kijelölt felületen.
A tárca vállalása szerint a szakmai kamaráknak és a civil szervezeteknek valós időkeretet biztosítottak volna az egyes törvénytervezetek szövegszerű áttekintésére és bírálatára. A kormányzati felület kibővítésével párhuzamosan azt ígérték, hogy véget vetnek a néhány órás, érdemi reflexiót kizáró határidőknek.
A gyakorlatban azonban a jogszabályok döntő többsége továbbra is villámgyorsan haladt át az apparátuson, elkerülve a valós vitát. Az egyeztetes.kormany.hu oldalon beérkezett civil és szakmai észrevételekről nem készült nyilvános érdemi elutasítási indoklás.
A minisztériumok többsége pusztán adminisztratív kötelezettségként kezelte a beérkező módosító javaslatokat, így a szakpolitikai kifogások nem épültek be a döntéshozatalba. Ez a gyakorlat fenntartotta azt az állapotot, amelyben a jogalkotó a partnerek érdemi bevonása nélkül fogad el alapvető szabályozási csomagokat.
A társadalmi egyeztetés megújítása a kilencedik helyre került, mivel a hiányosság közvetlenül rombolja a jogbiztonságot, de intézményi szinten működő felület mögé rejtőzik. A jogalkotási egyeztetés érdemi helyreállításának státusza: nem teljesült.
Egy frissen felépített szervezeti ábráról kiderült, hogy a csillogó felület valójában statikus kép csupán: a több ezer milliárdos céghálózatok valós idejű pénzmozgásait teljesen elfedte.
