4. Sport-tao rendszerének kivezetése és közvetlen költségvetési támogatássá alakítása (2025)
A látvány-csapatsportok társaságiadó-kedvezményen keresztül történő támogatása az egyik legkevésbé átlátható pénzügyi csatornává vált a magyar államháztartásban. A Pénzügyminisztérium tavaly felvállalta a határidőt, amely szerint a tao-mechanizmust közvetlen, tételesen auditált költségvetési fejezet váltja fel.
A bejelentett átalakítás célja a vállalatok adófelajánlásaira épülő, szétforgácsolt forráselosztás felszámolása és az ellenőrizhetetlen kifizetések megszüntetése lett volna. A kormányzat azt ígérte, hogy a sportfejlesztési pénzek 2026-tól már a parlament által felügyelt normatív támogatásként jelennek meg.
A határidő közeledtével azonban a döntéshozók meghátráltak, és a kivezetés hatálybalépését elhalasztották a szabályozásban. Ezzel a lépéssel a kedvezményezett klubok és szövetségek továbbra is az ellenőrizhetetlen magánadományozási konstrukcióban juthatnak közpénz jellegű forrásokhoz.
Az átláthatóság hiánya miatt a tao-rendszerben forgó százmilliárdok pontos felhasználása és a létesítményfejlesztések valós költsége továbbra sem követhető egyértelműen. Az államháztartási kockázatok ellenére a kormányzat nem vállalta fel a közvetlen költségvetési felelősségre vonást.
A negyedik helyezés a pénzügyi nagyságrendnek és a rendszerszintű elszámoltathatóság elmaradásának szól, amely évekre konzerválja a sportfinanszírozás visszásságait. A sport-tao kivezetésének státusza: nem teljesült.
Az elmúlt fél évtizedben kiosztott támogatási keret felét, mintegy 191 milliárd forintot mindössze öt kiemelt szervezet nyelte el, miközben az elszámolások auditja egyszerűen elmaradt.
