5. Nemzeti Kulturális Alap (NKA) döntési mechanizmusának átláthatóvá tétele (2025)
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a Nemzeti Kulturális Alap forráselosztási szabályainak átalakítását célzó intézkedéscsomagot korábban már napirendre tűzte a kormányzat. A kulturális források elosztása mindenesetre évtizedek óta heves szakmai és politikai viták tárgya, mivel a döntőbizottságok működése nagyrészt a színfalak mögött zajlik. A Kulturális és Innovációs Minisztérium tavaly év végén reformot helyezett kilátásba a Nemzeti Kulturális Alap pályázati bírálatainak teljes megnyitására.
A tárca vállalása alapján a pályázók és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé tették volna a kuratóriumi pontozási jegyzőkönyveket és az egyéni döntési indoklásokat. Ez a transzparencia felszámolhatta volna a kulturális életben régóta jelen lévő részrehajlási vádakat.
A minisztériumi ígéret ellenére a bírálati folyamat belső mechanizmusa a gyakorlatban semmit sem változott, a pontozólapok zártak maradtak. A pályázatot benyújtó alkotók és intézmények továbbra sem kapnak tartalmi magyarázatot a döntések hátteréről.
A kormany.hu tájékoztatása alapján a korábbi döntések elemzésére csupán utólagos, összesített térképes vizualizáció készült el. Ez a grafikai felület bemutatta ugyan a földrajzi megoszlást, de a döntési indokok és pontszámok megismerhetőségét egyáltalán nem biztosította.
Az ötödik helyre a támogatási rendszer kulturális súlya és a szakmai bizalom tartós hiánya emeli a tételt, mivel a bírálatok továbbra is szubjektív szűrőkön mennek át. Az NKA döntési mechanizmusának nyilvánossági reformja: nem teljesült.
A céges adófelajánlások milliárdos csatornáját a tervek szerint parlament által ellenőrzött fejezet váltotta volna fel, a céldátum közeledtével azonban a döntéshozók hirtelen visszakoztak a közvetlen elszámolástól.
