54 város elkezdhet végre cselekedni
Greta Thunberg év elején bírálta az Európai Unió klímatörvényét és több alkalommal is kijelentette, hogy nem tettünk még semmit a klímavészhelyzet ellen. Az Északi-sark jégtömbjei jól dokumentálható módon, sosem látott mértékben indultak olvadásnak az utóbbi években, elsősorban az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt, de az erdőtüzek égéstermékei is hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.
A valós cselekvés tehát egyre sürgetőbb, de nem csak kormányok léphetnek. A világ nagyvárosai összefogtak, hogy 1,5 fok alatt tartsák a globális átlaghőmérséklet emelkedését, és hogy megküzdjenek a klímaváltozás hatásaival, írja a The Guardian.
A klímaváltozás hatásai súlyos terheket róhatnak az egészségügyre, ha nem cselekszünk, figyelmeztetnek az orvosok
A klímaváltozás egészségügyi hatásai a Covid-19-hez hasonlóan leterhelhetik az egészségügyet.
Kapcsolódó cikk
54 város már konkrét ígéreteket tett. Terveiket a párizsi klímaegyezmény aláírásának ötödik évfordulója alkalmából tartott rendezvényen ismertette Párizs polgármestere, Anne Hidalgo.
A világ 97 nagyvárosát összefogó C40 elnevezésű hálózat 54 tagjának klímavédelmi intézkedései összhangban állnak a párizsi egyezmény céljaival.
Én voltam a C40 soros elnöke, amikor a 2020-as határidőt kitűztük, hogy városaink elkészítsék saját klímavédelmi intézkedési tervüket. Ezek a tervek a lakosságot védik, zöld munkahelyeket teremtenek, felszámolják az egyenlőtlenségeket, tehát a lakosság számára kedvező jövőképet vázolnak fel. Büszkén látom, hogy mérföldkőhöz érkeztünk, és számos város elkezdheti megvalósítani ezeket a terveket, amellyel hozzájárulnak a 1,5 fokos globális célhoz
– mondta Hidalgo.
Kevesebb károsanyag-kibocsátás mellett gazdasági-társadalmi fellendülés
A C40 számításai szerint a városok vállalásainak köszönhetően az elkövetkezendő 10 évben legalább 1,9 gigatonnával csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Ez a mennyiség ötszöröse az Egyesült Királyság éves kibocsátásának.
Michael Doust programigazgató szerint rendkívül fontos, hogy a városok bemutatták, még az ENSZ másnapi klímacél konferenciája és a 2021-es glasgow-i COP26 konferencia előtt, hogy mire képesek. Ez a nemzeti kormányokat is arra ösztönözheti, hogy gyorsítsák fel az intézkedéseiket, és működjenek együtt a városvezetőkkel a klímacélok érdekében.
Doust hozzátette, hogy az intézkedések nem csupán a klímavédelmi célokat szolgálják, hanem a világjárvány utáni helyreállítás részeként a lakhatás, a zöld és biztos munkahelyek teremtésének, a környezetbarát tömegközlekedés, valamint a társadalmi egyenlőtlenségek problémáira is megoldást adhatnak.
A klímaváltozás csak felgyorsította a tervezést, de mindez sokkal többről szól: arról, hogyan tudunk tisztább, befogadóbb, egyenlőbb városokat teremteni jobb lakhatási és munkalehetőségekkel
– hangsúlyozta a C40 programigazgatója.
A konkrét intézkedések közül kiemelünk néhányat.
Houston (Texas), az USA földgáz- és kőolajkitermelésének központja 800 km új kerékpársávot kíván kiépíteni, valamint 2025-ig ötven megújuló energiával foglalkozó céget alapít. Tíz éven belül 4,6 millió fát ültetnek. A gyakori pusztító hurrikánok miatt komoly árvízvédelmi programot dolgoztak ki.
Ezen nagyvárosokban a legdrágább az élet a koronavírus óta
Párizs lassan megfizethetetlen.
Kapcsolódó cikk
Rio de Janeiro is számottevő növénytelepítéssel készül: a jelenlegi városi zöldfelületeket meg akarják duplázni. Az árvízvédelmi szempontból magas kockázatú területek lakosságának lakhatását is szeretnék megoldani. 2050-re el akarják érni a karbonsemlegességet. Ennek fontos része, hogy kerékpárutakkal kötnék össze a külvárosi lakóövezeteket és a városközpontot.
Milánó belvárosában már több helyen kizárólag gyalogosan vagy kerékpárral lehet közlekedni. A fásítási programon kívül az élelmiszerekből származó hulladék mennyiségét is a felére kívánják csökkenteni. Szintén ígéretet tettek arra, hogy 2050-re karbonsemleges lesz a város.
