Hitler rezidenciáján találták meg a zsidó gyűjtő műkincsét
Diederik Oostdijk, az amszterdami Vrije Universiteit irodalomprofesszora Overlevingskunst című új könyvében feltárta, hogy Carl Gottlieb Peschel 1831-ben készült, Józsefet eladják testvérei című festménye Adolf Hitler berlini otthonának falán függött a második világháború alatt. A bibliai jelenetet bemutató kompozíció eredetileg egy amszterdami zsidó iparmágnás kollekciójának becses darabja volt.
A festmény korábbi tulajdonosa Bob Nijkerk holland zsidó gyűjtő volt, akinek családja a 19. században a vas- és fémhulladék-kereskedelemből gazdagodott meg. Nijkerk a családi vagyonból komoly modern tipográfiai anyagot, bibliofil kiadásokat és rangos festménygyűjteményt épített fel.
Amikor a náci hadsereg 1940-ben megszállta Hollandiát, a vállalat ügyvezető igazgatójaként tevékenykedő gyűjtő vagyona veszélybe került, majd 1941-ben a hatóságok lefoglalták a családi céget. A művészettörténeti források szerint Carl Gottlieb Peschel a német nazarénus festőiskola jeles képviselője volt, vallásos historizmusa pedig megfelelt a német birodalmi elit ízlésének.
A náci diktátor közvetlen környezetébe került alkotás nemcsak a magánlakást díszítette egy ideig, hanem később a müncheni műtárgyraktárba került, ahová a Linzbe tervezett, grandiózus Führermuseum leendő gyűjteményét halmozták fel. A kutatók szerint a mű útja szorosan összefonódott a hollandiai műkincsrablások történetével.
A műtárgy sorsa azonban nem csupán művészeti kérdés, hiszen a birtokos zsidó család a náci megsemmisítő gépezet közvetlen célpontjává vált Amszterdamban. A túléléshez és a festmény megszerzéséhez egyaránt konkrét családi és hivatali döntések sora kapcsolódott a háború első éveiben.
A családi iratokból ugyanis kiderült egy 1941-es ajándékozás, miközben a sógor, Alfred Schoenlicht már a meneküléshez szükséges lépéseket mérlegelte.
