Ajándékból náci préda a megszállt Amszterdamban
Bob Nijkerk 1941-ben kapta ajándékba a Peschel-festményt a sógorától, miközben a német megszálló hatóságok egyre szigorúbb zsidóellenes intézkedéseket léptettek életbe Hollandiában. A család ekkor még igyekezett fenntartani mindennapi életét a fenyegetettség árnyékában.
A sógor, Alfred Schoenlicht bankár volt, aki három festményt értékesített a felvásárlóknak, hogy pénzhez jutva Kubába menekülhessen a családjával. Az ilyen kényszerű műtárgyeladások abban az időszakban gyakran az egyetlen esélyt jelentették a túlélést biztosító vízumok megszerzésére.
A kutatók előtt máig nem tisztázott, hogy Bob Nijkerk 1941 végén vagy 1942 elején kényszerből eladta-e a bibliai képet, vagy a német alakulatok és holland kollaboránsaik később, a zsidó otthonok kifosztásakor kobozták el közvetlenül.
A műtárgy a lefoglalása után került Adolf Hitler személyes környezetébe, majd a müncheni depóba szállították. Nijkerk unokája szerint a műgyűjtő a háború után számos könyvét visszaszerezte, de a Peschel-festményt soha többé nem említette.
„Nem hiszem, hogy magához a festményhez különösebben kötődött volna. Belőlem sem vált ki túl sok érzelmet a kép” – fogalmazott Willem Nijkerk, az unoka a holland sajtónak a nagyszülő hozzáállásáról beszélve.
A deportálások megindulásakor azonban felbukkant egy mintegy hétszáz nevet tartalmazó védett lista, amely alapjaiban írta felül a család végzetét.
