A Facebook alkalmazottjai Twitteren fejezték ki nemtetszésüket főnökük, Mark Zuckerberg álláspontjával szemben Donald Trump rasszista bejegyzéseivel kapcsolatosan.

Járhat-e szólásszabadság a gyűlöletbeszédnek?

Az afroamerikai George Floyd május 25-i halála óta egész Amerika lángokban áll. Milliók tüntetnek az országban a rasszizmus és a rendőrök feketékkel szemben tanúsított erőszakos túlkapásai ellen. Számos sztár is megszólalt és fejezte ki szolidaritását a tüntetőkkel, a színesbőrű közösséggel. Abban viszont nem alakult ki egységes szemlélet, ahogyan a két legnagyobb közösségi oldal, a Facebook és a Twitter kezelte az elnök, Donald Trump bejegyzéseit.

Donald Trump, Mark Zuckerberg / Fotó: Cnn

„Ez a Tweet megsértette az erőszak dicsőítésének tiltására vonatkozó Twitter-szabályokat, azonban a Twitter úgy véli, hogy a Tweet a közösség érdekében továbbra is elérhető maradhat” – ez a szöveg jelent meg Donald Trump néhány bejegyzése előtt az oldalon. Az elnök egy másik tweetjében leírtak kapcsán pedig nyilvánvalóvá tette a platform, hogy leellenőrizték az abban szereplő tények valódiságát, írja a Futurism.

Az elnök bejegyzései előtt eddig ilyen figyelmeztető jelzéseket még soha nem rakott ki a Twitter. A felhasználók csak úgy olvashatják Trump posztjait, ha a rákattintanak a fent idézett szöveg melletti „Megtekintés” feliratra.

A Facebook vezérigazgatója, Mark Zuckerberg azonban úgy döntött, hogy a rivális közösségi oldallal ellentétben ők nem lépnek fel semmilyen módon Trump problémásnak vélt posztjaival szemben. Ez a döntés azonban számos Facebook-alkalmazottnál felháborodást keltett: több tucatnyi dolgozó inkább szabadnapot vett ki, hogy virtuális munkabeszüntetése alatt csatlakozhasson a tüntetőkhöz.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Én személy szerint irtózom ettől a megosztó és uszító retorikától. De a reakciómnak nem csak a személyes tűrőképességemet kell tükröznie, hanem a szólásszabadság iránt elkötelezett intézmény felelős vezetőjéét is[/perfectpullquote]

– írta Zuckerberg múlt pénteken.

Mit tartalmazott Trump posztja, ami így felkorbácsolta a kedélyeket?

George Floyd rendőri túlkapás okozta halála ellen kialakult zavargásokra reagálva Trump május 29-én, pénteken azt írta közösségi oldalain, hogy „ha fosztogatnak, lövünk”, ami egy erősen rasszista töltetű, régi kifejezés, ami még a ’60-as évek polgárjogi összecsapásaiig nyúlik vissza. A ’60-as évek végén több nagyvárosban felkelések alakultak ki a rendőrség feketékkel szembeni eljárásai miatt.

Walter Headly, aki húsz éven át vezette a miami rendőrkapitányságot, használta ezt a kifejezést kihallgatása során 1967-ben. A jogvédő szervezetek már évek óta panaszkodtak a miami rendőrök erőszakos megnyilvánulásaira a színesbőrű lakossággal szemben. Headly kifejtette, hogy Miamiban azért nem voltak addig zavargások, mert a rendőrség azt az üzenetet közvetítette, hogy „ha fosztogatnak, akkor lövünk”. Ezt a hozzáállást nyíltan alkalmazták a polgárjogi tüntetéseket üzletek fosztogatására kihasználó 15-21 éves elkövetőkkel szemben, az sem érdekelte, ha brutalitással vádolták. Ám Headly is csupán kölcsönvette ezt a mondatot a hírhedt alabamai közbiztonsági megbízottól, a szegregációt támogató Eugene „Bull” Connortól, aki a kutyás- és lovasrendőrök bevetését irányította a színesbőrű tüntetők ellen.

Trump aztán próbálta kimagyarázni magát.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A fosztogatásokra lövöldözéssel válaszolunk, és ezért halt meg egy ember Minneapolisban – vagy nézzék meg, mit történt Louisville-ben, ahol hét emberre lőttek rá (paprikatölténnyel, egy ember elhunyt – a szerk.). Nem akarom, hogy ez történjen, és ezt jelenti ez a kifejezés[/perfectpullquote]

– írta Trump a Twitteren. Az elnök gengsztereknek nevezte a tüntetőket és nyilvánosan megkérte a kormányzókat, hogy „kerekedjenek felül” rajtuk.

A Facebook dolgozói a Twitteren lázadnak

A zavarba ejtő szavak ellenére Zuckerberg tehát úgy érvelt, hogy nem a Facebook dolga, hogy törölje az elnök posztját.

„Az elnök úr később közzétett egy bejegyzést, amelyben azt írta, hogy az előző posztjában figyelmeztetett, hogy a zavargások erőszakhoz vezethetnek. Megállapítottuk, hogy ez a bejegyzés, amely nyíltan az erőszak ellen szól, nem ütközik a szabályzatunkba és fontos, hogy lássák az emberek

– tisztázta Zuckerberg is az IT-óriás álláspontját.

[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szégyellem, hogy a Facebooknál dolgozom, amely nem tesz semmit, hogy eltávolítsa Trump erőszakra uszító posztját. Aki csendben marad, bűnrészességet vállal[/perfectpullquote]

– írta a Twitteren a Facebook egyik mérnöke, Lauren Tan. Hasonló érzésekről számolt be egy másik alkalmazott is, aki azt tette még hozzá, hogy nehezen nyeli le ezeket a csúsztatásokat.

„Nem én vagyok az egyetlen a FB-nál, aki így gondolja. Nem lehet semlegesnek maradni a rasszizmussal szemben” – írta szintén a Twitteren Jason Stirman vezető tervező. Néhány vezető beosztású dolgozó már felmondással fenyegetőzött, ha Zuckerberg nem gondolja meg magát.

Hogy valóban sikerült ráijeszteniük Zuckerbergre, az is mutatja, hogy június 1-i bejegyzése szerint 10 millió dolláros támogatást ajánlott fel faji jogvédő szervezetek számára. Továbbá a szokásos csütörtöki céges megbeszélést is előre hozta keddre. A Facebook egyik vezetője még tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy a cégnél faji problémák merültek fel, mert a vállalati kultúrában nem ismerik el a színesbőrűek munkáját. A Times adatai szerint 2019-ben mindössze 3,8% volt a színesbőrű munkatársak aránya.