Végső búcsút vettek Heller Ágnes filozófustól családtagjai, barátai, kollégái és tisztelői hétfőn a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben. A Széchenyi-díjas filozófus, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja július 19-én hunyt el 90 éves korában.
“Életét és gondolkodását a szabadság és a szerencse határozta meg, bár szerencsés alkatán kívül kevés szerencse érte. Háromszor kellett újrakezdenie életét: a holokauszt után, 1956-ot követően, majd az emigrációban. Eszménye a jó, tisztességes, igazságos ember volt” – mondta búcsúzó beszédében Radnóti Sándor esztéta, filozófus.
Heller Ágnes sohasem feledkezett meg a filozófus morális küldetésének mondandójáról, arról, hogy a filozófia nemcsak munka, hanem életfeladat is.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Utolsó évtizedeiben visszatért a vallás és a művészet témájához, jelentős filozófiai tanulmányában a zsidókérdés megoldhatatlanságáról írt, de ez az ő esetében nem reménytelenséget jelentett[/perfectpullquote]
– tette hozzá Radnóti Sándor.
Kapcsolódó cikk
A rendőrség megerősítette, hogy Heller Ágnes a Balatonba fulladt
Gábor György filozófus arról szólt, hogy Heller Ágnes 90 évét lankadatlan figyelemmel élte, szűnni nem akaró érdeklődéssel fókuszált a világra, múltra és jelenre, élőkre és holtakra.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A magunkfajta halandók számára felfoghatatlanul teljes életet élt. A kis testben a világ egésze megfért, ha belépett valahová, minden teret betöltött. Valamennyi barátja időtlennek, öröknek tartotta és nekik lett igazuk[/perfectpullquote]
– mondta Gábor.
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija kiemelte: Heller Ágnes életét végigkísérte magyarsága és zsidósága, kettős identitása.
“A kettős gyökerűségből fakadó konfliktusokat bölcsességgel, szeretettel és elkötelezettséggel oldotta fel, kettős kötődését megőrizte, bárhová is vetette az élet, Európába, Ausztráliába vagy Amerikába” – tette hozzá.
Elmondta, hogy Heller Ágnes a 20. század magyar történelmében mindig kiállt azokért, akik partvonalon kívülre kerültek, akiket üldöztek, megnyomorítottak, függetlenül attól, ki honnan jött, mi volt a nációja, a vallása.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Szerette az embert, a méltósággal együtt járó szabadságot kérte, elvárta és megadta. Magában hordta a tudás, a szeretet, az emberség és a tisztesség örök igazságát[/perfectpullquote]
– jelentette ki Frölich Róbert.
Heller Ágnest számos díjjal jutalmazták, egyebek mellett 1981-ben Lessing-, 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Hannah Arendt-díjat kapott, 2006-ban elnyerte a dán Sonning-díjat, majd 2008-ban a Ben Gurion Egyetem díszdoktorává avatta, 2010-ben Goethe-érmet, 2014-ben Radnóti-díjat vehetett át. Tarlós István Budapest saját halottjának tekinti.