Az Index tavaly novemberben név és szerző nélkül tett közzé egy cikket, amelyben azt állította, hogy a lap megszerezte a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezetét, és abból brutális megszorítások, 33 százalékos felső adókulcs és 1300 milliárdos elvonás körvonalazódik. A dokumentumon nem volt fejléc, pecsét vagy aláírás, a pártban nem a cikkben említett Gazdasági Kabinet, hanem a gazdaságfejlesztési munkacsoport dolgozik, és a munkacsoport vezetőjének neve is helytelenül szerepelt a szövegben. A Tisza azonnal cáfolta, hogy bármilyen köze lenne a dokumentumhoz – az Index mégis napokig a főoldalán futatta a cikket.
Kapcsolódó cikk
A Fidesz és a kormányközeli sajtó a megjelenés pillanatától teljes kampányt épített a dokumentum köré. Tisza-adót hirdető óriásplakátok lepték el az országot, a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatást indított az állítólagos intézkedés mérésére, a kormány pedig nemzeti konzultációt írt ki a „kiszivárgott adóemelési tervekről” – amelynek teljes költsége közérdekű adatigénylésre kiderült: 8,3 milliárd forint. Mindezt egy aláírás, fejléc és pecsét nélküli, ismeretlen eredetű dokumentumra alapozva.
A per, amelyet az Index elveszített
A Fővárosi Törvényszék először elsőfokon, majd jogerősen is kimondta: a Tiszának semmi köze az Index által bemutatott dokumentumhoz. Az ítélet arra kötelezte a lapot, hogy az jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül tegyen közzé helyreigazítást, és 15 napon belül fizessen meg 500 ezer forint perköltséget. Az ítélet március 5-én vált jogerőssé. A helyreigazítás vasárnap, május 3-án jelent meg – közel két hónappal később. A szöveg egy bekezdésnyi, és a lap alján helyezték el, ahhoz elég sokat kell görgetni, hogy valaki megtalálja: „Valótlanul állítottuk, hogy az Index birtokába jutott azon dokumentum, amely a jelenlegi rendszerhez képest radikálisan új pályára állítaná a magyar gazdaságot, a Tisza Párt több száz oldalas gazdasági tervezete.”
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter vasárnapi Facebook-posztjában nem fogadta el a helyreigazítást érdemi elégtételként. „A Mészáros Lőrinc (vagyis Orbán Viktor) féle Index végighazudta a választási kampányt. A legnagyobb hazugságuk a kamu Tisza-adócsomag kapcsán folytatott orosz típusú dezinformációs kampányuk volt. Erről kellett most a bíróság jogerős ítélete alapján kiírniuk, hogy az egész egy hazugság volt. Igaz, ezt apró betűkkel sikerült megtenniük a lap alján, miközben a hazugságkampányuk napokig címlapon volt” – írta, majd hozzátette: „Várom a valódi helyreigazítást. A valódi helyen: a címlapon. Napokig.”
Nem az első, nem az utolsó
Az Index ez ügyben nem először veszített pert. A lap tavaly augusztusban is közölt egy cikket, amelyben azt állította, a Tisza „brutális” szja-emelésre készül – szintén egy kétoldalas, azonosítatlan feljegyzés alapján, amelyen szintén nem volt sem fejléc, sem aláírás. Az abból következő kampány is hónapokig tartott, és az augusztusi cikk is megjelent a Tisza-adócsomag körüli szélesebb dezinformációs hullámban. A mostani helyreigazítás kizárólag a novemberi cikkre vonatkozik.
Kapcsolódó cikk
Az Index közben nem változtatta meg szerkesztőségi irányát: a helyreigazítással egyidőben a portálon futott egy cikk, amely a „Tisza Párt gazdasági programjának” nevezett anyagból a vállalkozások 3700 milliárdos terheit részletezte – folytatva azt a narratívát, amelyről a bíróság kimondta, hogy semmilyen okszerű következtetés nem vonható le belőle a párt programjára vonatkozóan.
Az Index hat hónapon át futtatott egy hamis dokumentumot Tisza-adócsomag névvel, amelyre a kormány 8,3 milliárd forintot költött – a helyreigazítást egy bekezdésben, a lap alján tette közzé, két hónappal a jogerős ítélet után.
Magyar Péter leendő miniszterelnök további lépéseket nem jelzett – a felszólítás a „valódi helyreigazításra” egyelőre nyilvános üzenet maradt, nem jogi aktus. Hogy az Index valóban megjelenteti-e a helyreigazítást a főoldalon, az egyelőre kérdéses: a bírósági ítélet öt napos határidőt szabott a helyreigazítás közzétételére, és az Index – ha megkésve is – ennek formai szempontból eleget tett. Hogy a tartalom és az elhelyezés megfelel-e az ítélet szellemének, azt esetleg újabb bírósági eljárás dönthetné el.
Kapcsolódó cikk