„Volt, hogy fizettek érte, volt hogy nem. De nem bántam, mert élveztem, hogy magam választhatom meg kikkel és miről szeretnék beszélgetni. A műfajnak ma már elegáns neve is van. Úgy hívják podcast. Sok tehetséges fiatalembert hallottam ilyen műsorokban. De most, hogy újrakezdem, én megmaradok a régi stílusnál, a régi tempónál és a régi címnél, csak új főcímmel. Ugyanis aminek eddig közpénz jellege volt, ma már magán. Ezzel szemben és éppen ezért a Magánbeszélgetések mára közügyek lettek” – tette hozzá Juszt. „Természetesen olyan vendégeket hívok, akiknek van véleményük, s azt nem is szégyellik kimondani. Az első Bokros Lajos, volt pénzügy miniszter, akinek első miniszterelnöksége idején még megköszönte Orbán, hogy rendbe rakta az MDF után a gazdaságot. Bába Iván, aki kétszer volt államtitkár a Külügyminisztériumban a Fidesz idején, de a külpolitikai váltást nem tudta és akarta követni. Vörös Imre alkotmányjogász, Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem professzora, Radnóti Sándor filozófus, aki képtelen szó nélkül végignézni, ahogyan ez rezsim rátenyerelt a Magyar Tudományos Akadémiára, Laczó Adrien, aki egy »bírói családból« származó bíró volt mindaddig, amíg már nem bírta elviselni a bíróságra nehezedő nyomást, Lengyel Tamás népszerű színész, de a kényszer politikai szereplővé léptette elő, Spiró György, Majoros Péter, Majka” – mondta a vendégek listája kapcsán.

Juszt László végül megemlítette: levelet küldött Orbán Viktor miniszterelnöknek is, aki a műsorvezető szavai szerint az elmúlt 15 évben csak „szigorúan ellenőrzött” stúdiókban, idomított kérdezőkkel ült le, kényelmes beszélgetésekre. „Meghívtam, s egyben megígértem, hogy »kényelmes kérdéseket nem, de kiemelkedő nézettséget tudok garantálni». Ez utóbbi műsor létrejöttéhez azonban nem fűzök nagy reményt, hiszen például Mester Ákos, a 168 óra című hetilap alapító főszerkesztője 9.939 napja várja a választ tőle arra a kérdésre, hogy ki volt Kaya Ibrahim és Joszip Tot.”