Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) márciusig húzta az egyeztetéseket az R-Kord Kft. egyik ki nem fizetett alvállalkozójával, majd egy rövid közleményben tudatták: nem tudnak segíteni a követelések behajtásában – írta meg a 24.hu. Ezzel gyakorlatilag semmivé foszlott a Lázár János által korábban hangoztatott ígéret, miszerint a tárca „minden eszközzel” rákényszeríti a fővállalkozót a tartozások rendezésére.
Kapcsolódó cikk
„Kigazdálkodni nem tudják?” – Kiderült, miért fizet milliókkal többet a Fidesz Mészáros Lőrincéknek
Az ügy hátterében egy több mint 300 millió forintos kintlévőség áll, amelyet a GSM-R vasútfejlesztési projekt egyik alvállalkozója próbál érvényesíteni Mészáros Lőrinc cégével szemben. Az ÉKM jogászai korábban azt ígérték, hogy amennyiben nem történik meg a kifizetés, a minisztérium visszatartja az R-Kordnak járó összegeket, ám ez a fenyegetés végül üresnek bizonyult.
Lázár elszámoltatási kudarca és a NER belső dinamikája
Lázár János miniszteri regnálása alatt többször is tett látványos kísérletet arra, hogy megregulázza a NER legnagyobb oligarcháit, köztük a miniszterelnök barátját, Mészáros Lőrincet. Ez a fajta belső erődemonstráció azonban Magyar Péter szerint is csupán egy „harmadosztályú operett”, amelynek célja a választók megnyugtatása, miközben a háttérben továbbra is zavartalanul folyik a nemzeti vagyon átcsoportosítása. A Tisza Párt elnöke szerint az ilyen esetek is bizonyítják, hogy a mélyállam lebontása csak egy valódi rendszerváltással valósulhat meg, ahol az igazságszolgáltatás független lesz a politikai alkuktól.
Kapcsolódó cikk
A vasúti beruházások körül kialakult káosz és a kifizetetlen számlák sorozata rávilágít arra a rendszerszintű problémára, amelyről korábban Virág Norman Viktor és más tálalt ki a hatóságok kapcsán: a törvények és szabályok csak bizonyos körök felett állnak, míg a kivételezettek bármit megtehetnek következmények nélkül. Mészáros Lőrinc „megúszása” jól illeszkedik abba a képbe, ahol a kormányzati elszámoltatás elakad ott, ahol a legmagasabb politikai körök érdekei kezdődnek.
Jogi csaták és reményvesztett vállalkozók
Marczingós László ügyvéd, aki a károsult alvállalkozót képviselte a minisztériumi egyeztetéseken, elmondta, hogy a tárca hitegette őket, miközben pontosan tudták, hogy nem fognak érdemben lépni az R-Kord ellen. A vállalkozó szerint ez a hozzáállás tönkreteszi a magyar kis- és középvállalkozói szektort, miközben a Mészáros-birodalom milliárdos profitokat termel az állami megrendelésekből. A történet rávilágít arra is, hogy a „választási gőzhenger” alatt a valós gazdasági problémák és a tönkrement életek csak statisztikai adatok maradnak.
Kapcsolódó cikk
A minisztérium elutasító válasza után a károsultaknak csak a bírósági út maradt, amely azonban évekig tarthat, és kérdéses, hogy addigra marad-e bármilyen végrehajtható vagyon a cégekben. Ez az eset is megerősíti a választók azon érzését, hogy az ország történetének „legkorruptabb két évtizedében” a közpénzek védelme csak szlogen marad.
„A minisztérium jelezte, hogy nem tudnak, és nem is kívánnak segíteni az alvállalkozónak, ezzel Lázár János elszámoltatási ígérete végleg megbukott” – írta a 24.hu.
Mészáros Lőrinc és az R-Kord ügye egyértelmű üzenet minden piaci szereplőnek: a politikai hátszél továbbra is erősebb a jogállami normáknál. Bár a kampányban dübörögnek a nagy szavak, a valóságban a minisztériumok tehetetlenek – vagy akaratlanok – a kormánypárt közeli óriáscégekkel szemben. Április 12-én a választók arról is dönthetnek, hogy maradjon-e ez a kivételezett világ, vagy jöjjön el egy olyan korszak, ahol mindenkinek el kell számolnia a rá bízott közpénzzel.
Kapcsolódó cikk