Nagy Gábor Bálint lemondása július 22-én vált nyilvánossá: a legfőbb ügyész azt kezdeményezte, hogy megbízatása augusztus 25-ével szűnjön meg. Az Egy ember az örökkévalóságnak felől a döntés tétje az, megvédhető-e egy intézmény a politikától azzal, hogy vezetője kilép belőle. A lemondás ugyanis nem semleges mozdulat, ha minden fél saját bizonyítékát látja benne.

Miről szól az eredeti hír?

Nagy az ideiglenes köztársasági elnök útján nyújtotta be nyilatkozatát az Országgyűlés elnöki feladatait ellátó alelnökhöz. A döntést Magyar Péter távozást sürgető felszólításai, valamint az aranykonvoj miatt kiéleződött ügyészségi belharc előzte meg. A vezető távozása így egy már zajló intézményi és politikai konfliktus újabb fordulata lett.

„Az ügyészség nem válhat politikai szereplők küzdelmeinek eszközévé.”

Nagy Gábor Bálint ezzel indokolta távozását, amelyet az ügyészi szervezet védelmének szándékával kapcsolt össze.

Az Egy ember az örökkévalóságnak Thomas More-ja szintén azért mond le tisztségéről, mert hivatalát nem akarja a hatalom igazolására használni. Csakhogy visszavonulása nem szünteti meg a konfliktust: a politikai gépezet állásfoglalásként olvassa a hallgatását is. Nagy döntésének két ellentétes értelmezése ugyanezt a csapdát idézi fel.

More lemondása után a hallgatásból is vádirat lett

Nagy szerint a személyét érő, részben valótlanságokra épülő támadások már a több mint négyezer ügyészségi dolgozóba vetett bizalmat veszélyeztették. Érvelése szerint a konfliktus nem maradt személyes: a tisztségen keresztül az egész intézmény függetlensége és tekintélye vált politikai küzdelem tárgyává.

Magyar Péter miniszterelnök ezzel szemben „Orbán-bábnak” nevezte Nagyot, lemondását pedig a rendszerváltás újabb állomásaként ünnepelte. A két olvasat ugyanazt a törést teszi láthatóvá: ami az egyik fél szerint intézményvédelem, az a másik szerint egy politikailag terhelt vezető távozása. A lemondás ezért nem lezárta, hanem áthelyezte a vitát.

A Legfőbb Ügyészség oldalán közzétett nyilatkozatában Nagy azt írta: a folyamatban lévő büntetőeljárások alakulása nem lehet indok egy hivatalban lévő legfőbb ügyész eltávolítására. Szerinte ellenkező esetben a tisztség betöltőjének attól kellene tartania, hogy a politikusi elvárásoktól eltérő döntései miatt menesztik.

Az utódról egyelőre nincs döntés, Nagy pedig augusztus 25-éig maradna hivatalban. Ahogy More történetében, itt sem a szék kiürülése zárja le a vitát: éppen a távozás mutatja meg, mekkora politikai jelentés tapadt egy függetlennek szánt tisztséghez.