Címke
Miközben az Alkotmánybíróság lesöpörte a fideszes beadványt, Melléthei-Barna Márton a Magyar Hangnak adott interjújában részletesen felvázolta a 30-60 ezer milliárdos elszámoltatás és az új elnöki rendszer menetrendjét.
Miközben a lezárt rét kisszínpadain a pultozás rejtelmeit boncolgatják az ország minden pontjáról érkező tagok, a színfalak mögött egyre érezhetőbb a feszültség a pártvezetés és az elhanyagolt alapszervezetek között.
A választási korhatár 16 évre csökkentését támogatná Magyar Péter az új alkotmány kidolgozása során, így a jelenlegi szabályoknál két évvel korábban kaphatnának szavazati jogot a fiatalok. A miniszterelnök egyelőre személyes álláspontot fogalmazott meg, de a felvetés már előrevetíti, hogy az alkotmányozási folyamat egyik legélesebb társadalmi vitája a választók körének bővítéséről szólhat.
Magyar Péter hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását, amely a köztársasági elnöki megbízatás azonnali megszüntetését és egy teljesen új közjogi struktúra felépítését célozza. Vajon a 36 év után először társadalmi egyeztetéssel előkészített alkotmányos reform képes lesz-e maradéktalanul felszámolni a korábbi rendszer bebetonozott hatalmi hálózatát?
Róna Péter egy friss interjúban arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi kormányzat alkotmányozási késlekedése egy újabb, az előző rendszerhez hasonló autoriter hatalomgyakorlás kiépüléséhez vezethet. Vajon a politikai elit hajlandó lesz-e lemondani az intézményesített teljhatalomról egy szélesebb körű, társadalmi alapú alaptörvény megalkotásának az érdekében?
Magyar Péter nyílt színi üzenetet küldött a parlamenti padsorokba a legutóbbi ülésnapon, amikor az előző hatalmi elit kizárólagos gondolkodásmódját vette célkeresztbe. Vajon a kormányfő határozott fellépése és a bejelentett rendszerszintű változások képesek lesznek végleg megtörni a korábbi kurzus politikai hegemóniáját?
Török Gábor elszámoltatás és alkotmányozás témájában fejtette ki a legfrissebb szakmai álláspontját a nyilvánosság előtt. A szakértő a 24.hu Törökülés című műsorában részletesen beszélt azokról a strukturális változásokról, amelyek a következő időszakban teljes egészében megváltoztatják a hazai politikai harctér dinamikáját.
Kis János filozófus, a hazai demokratikus ellenzék meghatározó alakja most elmagyarázta: a kétharmados többség szükséges, de nem elegendő. A közjogi tisztségviselők leváltásától az új alkotmányig minden kérdés egyszerre jogi és politikai – és a megoldások nem magától értetődőek.
