Magyar Péter hivatalosan is benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását, amely a köztársasági elnöki megbízatás azonnali megszüntetését és egy teljesen új közjogi struktúra felépítését célozza. Vajon a 36 év után először társadalmi egyeztetéssel előkészített alkotmányos reform képes lesz-e maradéktalanul felszámolni a korábbi rendszer bebetonozott hatalmi hálózatát?
A miniszterelnöki bejelentés szerint a kormányzat legfőbb indoka az államfő eltávolítására az, hogy az érintett korábban aktívan közreműködött a köztársaság lebontásában és egy jogállamot sértő rendszer fenntartásában. Miként lehet fenntartani az ország politikai stabilitását egy olyan feszült átmeneti időszakban, amikor a végrehajtó hatalom a legmagasabb közjogi méltóságot kényszeríti távozásra egy alaptörvényi szintű beavatkozáson keresztül?
Az előterjesztett jogszabálycsomag a legfelsőbb vezetők leváltása mellett drasztikus változásokat vezet be az Országgyűlés működésében is, köztük a képviselők 12 éves, azaz 3 ciklusos mandátumkorlátjának a rögzítésével. Képes lesz-e a hazai politikai elit alkalmazkodni ehhez a rotációs kényszerhez, amely a tervek szerint a következő választásoktól kezdve érdemben gátat szab az évtizedes hatalmi beágyazódásoknak?
Magyar Péter az alkotmányos intézmények vezetőinek a mozgásterét is szűkíti
A beérkezett civil javaslatok alapján a kabinet jelentősen lerövidítette az igazságszolgáltatási vezetők megbízatási idejét, így az Alkotmánybíróság tagjai 12 helyett csupán 9 évig, míg a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökei 9 helyett 6 évig maradhatnak a posztjukon az újraválasztás lehetősége nélkül. Megteremtheti-e ez a szigorított időkeret, párosulva a 70 éves korhatárral és a bírák visszahívási jogával, azt a független igazságszolgáltatást, amelyet a kritikusok szerint az előző korszakban teljesen maga alá gyűrt a politika?
A reformcsomag kiemelt eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása, amely a korábbi rendszer haszonélvezői által kimenekített állami javak visszavételét kapta fő feladatul. Milyen jogi és gazdasági eszközökkel tud majd operálni ez az újonnan felálló hatóság, amikor az offshore-hálózatokba vagy alapítványokba rejtett nemzeti vagyon felkutatása és visszaperlése lesz a mindennapi munkája?
A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése is az új tervezet része
A sarkalatos törvények körének drasztikus szűkítése mellett a jogalkotók megszüntetik a Költségvetési Tanács vétójogát, megelőzve ezáltal, hogy a testület a büdzsé blokkolásával ellehetetlenítse a mindenkori kormány működését. Nem rejt-e magában túlzott fiskális kockázatot az a döntés, amely kiveszi a külső pénzügyi kontroll leghatékonyabb fegyverét az államháztartási folyamatok felügyeletéből?
Kapcsolódó cikk
Magyar Péter sarokba szorította a Fideszt, Török Gábor szerint így vethetnek véget az abszolút filmszínháznak
Török Gábor elemzése alapjaiban forgatja fel a parlamenti erőviszonyokat az őszi ülésszak kezdete előtt a nyilvánosságban. Vajon a sarokba szorított ellenzék meghúzza a végső politikai lépést az Országház falai között a szavazásoknál?
A tervezet az adminisztratív struktúrába is belenyúl, megszünteti az önálló Országgyűlési Őrséget az egységes rendészeti igazgatás megteremtése érdekében, és visszaállítja a megye elnevezést a vármegyék helyett. Hogyan fogadja majd a lakosság és a közigazgatási apparátus ezt az újabb szimbolikus arculatváltást a mindennapi hivatali ügyintézés során?
A társadalmi egyeztetés során több tízezer állampolgár mondta el a véleményét a tervezetről, amelyet a kormányzat nulla forint közpénzből valósított meg, szemben az előző adminisztráció tízmilliárdokat felemésztő nemzeti konzultációival.
A 17. alaptörvény-módosítás benyújtása csak a bevezető lépése annak a nagyszabású közjogi folyamatnak, amelyet a Tisza-kormány az őszi parlamenti szezonra időzít. A miniszterelnöki ígéret szerint az új, végleges magyar alkotmány kidolgozása egy olyan átfogó társadalmi részvétellel zajló folyamat lesz, amely végleg lezárja az előző évtizedek zárt ajtók mögött hozott politikai paktumainak a korszakát.
Kapcsolódó cikk
Drasztikus változás jön a hazai segélyek és kifizetések ügyében, Magyar Péter kabinetje ezért vezeti be az új rászorultsági alapú finanszírozást
Magyar Péter egy délutáni sajtótájékoztatón tiszta vizet öntött a pohárba a választási kampányban megígért családtámogatási reformok és a kiemelt szociális juttatások jövőbeli ütemezéséről. Vajon az új kormányzat képes lesz-e a fenntartható költségvetési egyensúly megőrzése mellett teljesíteni azokat az anyagi vállalásokat, amelyeket a leginkább rászoruló társadalmi rétegek várnak tőle?
