Mit tegyek? Rossz anya vagyok? Hozzámentem a fiam legjobb barátjához. A fiam nem beszél velem, de nem bánom

„A bántások ellenére végig hűek maradtunk egymáshoz és az érzéseinkhez, és csak ez számít. Ma sem csinálnám másként. Még most is szerelmesek vagyunk egymásba. Ő a lelki társam” – mondja Marylin, aki azt is bevallja, hogy sokan tartották pedofilnak. William azt mondja, számára Marylin az álomnő, akit ma is ugyanúgy szeret, mint az elején. Az első találkozásuk után William segíteni kezdett Marylinéknél a ház körüli teendőkben, a nő ugyanis krónikus fáradtság-szibdrómában (ME) szenved. Először csak baráti viszonyban voltak, kapcsolatuk fokozatosan vált romantikussá – de már az előtt is sokat ugratták őket egymással, hogy összejöttek volna, sőt, Marylin szerint ezek az ugratások is közrejátszottak abban, hogy végül közelebb kerültek egymáshoz. – Nem akartam elvenni William életét, és nem is akarom. Én már nem szeretnék több gyereket, de ha ő családra vágyik, nem tartom vissza – mondja Marylin. – Mielőtt bármi történt volna kettőnk között, Marylin megkérdezte, hogy biztos ezt akarom-e. Biztos voltam benne – emlékszik vissza William, aki 2009 februárjában kérte meg Marylin kezét, miután már nagykorú lett. Az esküvőt két hónap múlva már meg is tartották.

Sok gyűlölettel szembesültek az elmúlt években, de ennek ellenére kitartottak egymás mellett, kapcsolatuk erős maradt. Ma már nem foglalkoznak azzal, ki mit gondol. – Miért ne csókolozhatnánk az utcán, mint más párok? Büszke vagyok rá és a kapcsolatunkra – ha valaki megbámul minket, hát tegye – mondja Marylin. A házaspár szeretné filmre vinni szerelmük történetét (William filmproducerként dolgozik – a szerk.), hogy így formálják a közvéleményt, hogy csökkentsék a nagy korkülönbséges szerelmeket övező előítéleteket.