A politikai elégedetlenségből szerveződő titkos körök
Az 1867-es kiegyezést követően a magyar politikai élet jelentős része nem fogadta el teljes szívvel a Habsburg-házzal kötött kompromisszumot – olvasható a Mult-kor anyagában. A háttérben működő radikális függetlenségi körök és a külföldi emigráció folyamatosan keresték a lehetőséget a dualista államrend megtörésére.
Kossuth Lajos híres intelmében úgy fogalmazott a kiegyezéssel kapcsolatban: „Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere.” Az ilyen jellegű megnyilvánulások kiadása és másolása azonban a hatóságok szemében hamar átlépte a legalitás határát, és az államellenes bűncselekmények gyanúját vonta maga után. A cenzúra és a besúgói hálózat szorításában a Magyar Újság szerkesztője, Böszörményi László is a hatóságok célkeresztjébe került. A lefoglalt levelek közzététele olyan lavinát indított el, amely mindent megváltoztatott.
