A zárt ajtók mögött lefolytatott per ítéletei

Az államellenes bűncselekmények és a felségsértési ügyek elbírálásának alapját az 1878. évi V. törvénycikk, vagyis a Csemegi-kódex teremtette meg. A törvénykönyv precízen szabályozta a felségsértés, a hűtelenség és a lázadás tényállását, és az uralkodó, Ferenc József, valamint a trónörökös élete elleni merényleteket a legsúlyosabb jogkövetkezménnyel szankcionálta.

A Csemegi-kódex értelmében a szándékos felségsértés minősített eseteire a jogalkotó megtartotta a halálbüntetést, míg az enyhébb, de az államrendet veszélyeztető cselekményekért súlyos államfogház és börtönbüntetés járt. A bíróságok nem haboztak alkalmazni e szigorú passzusokat.

A politikai eljárások során a királyi főügyészség határozottan lépett fel a vádlottakkal szemben, hogy elrettentő példát mutasson a társadalom számára. A zárt tárgyalásokon felolvasott és elfeledettnek hitt levelek végül jogilag is megalapozták a szigorú ítéleteket, megmutatva, hogyan egyensúlyozott a dualizmus kori hatalom az alkotmányos berendezkedés látszata és az állambiztonság vaskézzel történő védelme között.