A bukás okait elemezve kitért a Tisza Párt sikerére is, amelyet tartalom nélküli, Magyar Péter köré épülő személyi kultuszként írt le. „Ennyi volt, kalap-kabát, elegük van belőlünk” – foglalta össze tömören a választói hangulatot, elismerve a vereség tényét és súlyát. Véleménye szerint a kulturális finanszírozás is hibás volt, mivel aránytalanul sok forrást juttatott a fővárosnak.

Demeter Szilárd és a nemzeti rögvaló

Demeter Szilárd pályafutása során mindvégig a legelkötelezettebb „orbánistaként” határozta meg önmagát, aki saját bevallása szerint akár a kútba is ugrott volna a miniszterelnök felkérésére. Korábban a 888 utcai harcos szerzőjeként, majd a magyar kultúra egyik legbefolyásosabb közpénzosztó mecénásaként vált ismertté. Mostani önkritikája szerint azonban az általa felügyelt intézmények sem tudták elvégezni a rájuk bízott „nemzetépítő” feladatot.

A fiatalok elvesztését azzal magyarázta, hogy nem sikerült átörökíteniük azt a nemzeti kultúrát, amely alapját kellene, hogy képezze a társadalmi berendezkedésnek. „Nem mi nem értettük meg a fiatalokat, hanem a fiataljaink csúsznak ki abból a nemzeti kultúrából, amit nem örökítettünk át” – fogalmazott, utalva arra, hogy a klasszikus magyar gondolkodók helyett a fiatalok ma már globális influenszerek hatása alatt állnak. Szerinte hiába fordítottak le konzervatív nyugati szerzőket, ha melléjük nem olvastak a fiatalok Kölcseyt vagy Széchenyit.

Vége az utcai harcos korszaknak?

A bukás után Demeter saját bevallása szerint „nagyjából munkanélküli” lesz, ami az összes hivatali pozíciójának elvesztését jelenti. Saját jövőjét illetően megemlítette, hogy fizetős tartalomgyártásba kezdhet olyan platformokon, mint a Substack vagy a Patreon, ahol kiderül, érnek-e annyit a gondolatai, mint egy havi kávé ára. Hangsúlyozta, hogy eddig sem élt luxuséletet, és kritikával illette azokat a milliárdosokat, akiknek hivalkodása ártott a politikai közösségnek.

A fideszes tábor számára a jövőre nézve a visszatérést javasolja az alapértékekhez, konkrétan a tízparancsolat betartásához. Úgy véli, nincs szükség új etikára, csupán a régi értékek megélésére és közösségépítésre. Szerinte a polgári szabadságot túlzottan feláldozták a kényelemért, és most mindenkinek el kell végeznie a „melót” a visszatérés érdekében.

„Nem szabad azt mondani, hogy a kormány a hibás” – ez Demeter legfontosabb üzenete a következő négy évre, amivel a felelősséget a teljes közösségre hárítja.

Demeter Szilárd elemzése egy korszak lezárultát jelzi, ahol az eddigi kulturális stratégia látványos kudarcot vallott a fiatalok körében. Az elemző szerint a jövő útja a „rögvalóhoz” való visszatérés és a spirituális alapokhoz való ragaszkodás lehet. Kérdéses azonban, hogy a Substacken vagy a gyümölcsösben folytatott munka hoz-e majd valódi megújulást a jobboldali narratíva számára.