Aktuális trendek
Hogy milyen digitális trendek dominánsak az Y és Z- generáció esetében? Két főbb osztályra lehet ezeket osztani. Az első kategóriába tartoznak a tömegesen igénybe vett csatornák, mint az online játékok, filmek, zenék, és közösségi platformok. Manapság már minden streameléssel jut el a fogyasztóhoz: a zene (Spotify, Apple Music, Soundcloud, Amazon Music), a filmek és tévésorozatok (Netflix, Amazon Prime Video, Disney Plus, Apple Tv Plus), nem beszélve az internet-specifikus „Social Media” platformokról, mint a Facebook, Instagram, Twitter, Tiktok.
Alakuló trendek
A második kategóriába a még kialakulófélben lévő technológiák tartoznak – és itt kezd izgalmassá válni a történet – mint a Blockchain technológia, a kriptovaluták, a 3D-s virtuális valóság (virtual reality / VR), kiterjesztett valóság (augmented reality / AR), kevert valóság (mixed reality / MR), amiknek a legemblematikusabb és legambíciózusabb projektje a metaverzum. Ma még nem egyértelmű, hogy ezek a blockchain technológiára épülő termékek el fognak-e jutni a popularitás azon fokára, mint az első kategóriában említettek. Minden esetre a virtuális valóságra épülő platformok sok évvel ezelőtt megjelentek már, de eddig nem lett belőlük igazából nagy durranás, így hát igencsak kérdéses, hogy ez a metaverzumos történet sikeresebbre kerekedik-e.
Mi is az a metaverzum és a kiterjesztett valóság?
A metaverzum egy olyan digitálisan „kiterjesztett valóság”, amit speciális szemüvegek (headset-ek) és persze nagy-teljesítményű processzorok segítségével lehet igénybe venni és ahol a virtuális valóság és a valódi élet tereinek határai elmosódnak. Hogy mit lehet aztán ebben a kevert valóságban csinálni? A terv az, hogy „mindent”, azaz a szórakozásnak (és a fogyasztásnak) minden formáját. Felteszed a fejedre a készüléket, és onnantól kezdve virtuálisan bemész boltokba vásárolni (ahelyett hogy weboldalakon tennéd ezt, mind most), de bemehetsz egy színházi előadásra vagy koncertre is, de barátokkal is találkozhatsz a tervek szerint, vagy ismerkedhetsz idegenekkel (képzelj el egy Tinder-t ahol nem fotókat látsz a még ismeretlen potenciális barátodról/barátnődről a telefonodon, hanem virtuális valóságában leülsz vele kávézni. De nemcsak a szórakozási/fogyasztási igényeket szeretné kielégíteni a metaverzum, hanem a munkával/biznisszel kapcsolatosokat is. Azok a digitális munka-megbeszélések, amik ma egy Google Meet, Microsoft Teams, Teamviewer vagy Adobe Connect felhasználásával történnek, azok a jövőben megtörténhetnének a metaverzum virtuális terében is.
Jó lesz ez nekünk?
Hogy mindez mennyire lesz jó nekünk? Vannak kétségeink. Az idősebbek – mint eme sorok írója – talán érteni fogják, amit a Tesla-birodalom atyja említett nemrégiben, amikor az ilyen fejet beborító kütyükről (és a metaverzum-ról) faggatták. Elon Musk elmesélte, hogy anyukája gyerekkorában állandóan nyaggatta, hogy ne üljön túl közel a tévéhez, mert el fogja rontani a szemét… Szóval egyrészt felmerül egy fiziológiai, egészségügyi szempont, hogy jó-e az, ha a szemünkbe ilyen közelről jutnak be elektromosan képzett fénysugarak. De felmerül egy másik, pszichológiai aspektus is. Félő, hogy ez az egész csak arra lesz jó, hogy az egyén szociális értelemben még jobban izolálódjon a valóságtól és a valós személyektől. Képzelj el egy világot, ahol az emberek a buszon/villamoson nem a telefonjukba merülnek, hanem a fejükre húzott digitális sisakokban ülnek, mint valami apokaliptikus zombi-filmben.
Online játékok
Szóval amíg a Szilikonvölgy boszorkány-konyháiban kifőzik a legújabb digitális trendeket, addig a magyarországi Y és Z generáció köreiben a jól ismert digitális szolgáltatások egyre népszerűbbé válnak. Az egyik ilyen az online játékok világa, ami amióta csak létezik internet, egyre csak nő népszerűségben szinte minden korosztályon belül. A tinédzserek – már csak korosztály-szabályozások miatt is – inkább az online videó-játék szolgáltatásokon (iGaming) lógnak (pl. Nvidia Gforce Now, Playstation Now, Google Stadia), míg a 18 év felettiek körében az online kaszinó szolgáltatások is töretlenül népszerűek.
Szabályozás és informáltság
A fizetős online játékok népszerűsége persze akár aggodalomra is adhatna okot, de ellenben az internet hőskorával, ma már az online szerencsejáték nagyon alaposan szabályozva és felügyelve van. Az online szerencsejátékok Európai Uniós szabályozásában kifejezetten elsődleges szempont a felelősségteljes szerencsejáték, és a játékszenvedély megelőzése. Az online kaszinó és sportfogadás operátorok csak akkor kapnak licenszet, ha ezeket a szempontokat maradéktalanul érvényesítik és betartják. Ettől függetlenül érdemes mindenkinek maga számára is tájékozódnia a témában, amihez egy igen hasznos forrás lehet ez az online kaszinó tippeket bemutató weboldal, ahol elmondják hogyan tudsz biztonságosan játszani, és nyerési esélyeidet optimalizálni.
Mit hoz a jövő?
Hogy az emberek elsőre vonzódnak vagy idegenkednek az új technológiáktól és ötletektől, mint a metaverzum, szinte mindegy. Amikor Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosa (és ma a világ egyik leggazdagabb embere) a kilencvenes évek közepén befektetőket keresett, a száz megkeresett befektetőből nyolcvan elküldte melegebb éghajlatokra. A maradék húsznak is az volt az első kérdése, hogy „mi az az internet?” Amikor megjelentek az online bank szolgáltatások, illetve a kizárólag online létező bankok, mint a Revolut, akkor szüleink generációja úgy gondolta, soha nem fognak ilyesmihez nyúlni. De aztán az okostelefonok és a mobil internet mindennapossá válásával, és a bankfiókok részbeni eltűnésével ők is átszoktak legalább részben az online bankolásra.
Ugyanez fog megtörténni a metaverzum esetében is, ha a fejlesztését sikerül értelmes irányba terelni. Simán megtörténhet, hogy a webshop-ok idővel átköltöznek a metaverzum virtuális terébe, és akkor a felhasználó egyszerűen kénytelen lesz azt használni, ha továbbra is szeretne online vásárolni. Már most érdemes felkészülni ezekre az időkre, hogy amikor már ott tartunk, biztonságosan tudjunk benne „közlekedni”. A kiterjesztett valóságnak több olyan ma még nem közszájon forgó fogalma és kérdőjele van, mint hogy a Decentraland vagy a Sandbox platformot használjuk-e inkább. Itt tudsz további és részletesebb információkat olvasni arról, hogy hogyan és mire lehet használni elvben a metaverzumot.
Konklúzió
Ami biztos, hogy mind a már jól bevált és befutott digitális trendek, mind a kialakulófélben lévő metaverzum azon az általános emberi vágyon alapszanak, hogy a digitális életmódunk minél szórakoztatóbbá váljon és minél inkább megkönnyítse az életünket. De nem lehet nem feltenni a kérdést, hogy valóban jó-e az emberiségnek, ha ilyen mértékben a digitalizáció uralja? Ezt persze elsősorban mindenkinek magának kell megválaszolnia önmaga számára. Minden esetre mindig érdemes képben lenni, és reméljük, ehhez cikkünk is hasznosan hozzá tudott járulni. De ha szabad javasolni, néha érdemes azért lerakni azt a telefont, kimenni a rétre, a tópartra, és egy jót beszélgetni, vagy tollaslabdázni a barátokkal. Utána a metaverzum is újra jobban fog esni.