Nem hivatalos leállást rendelt el az ukrán hadvezetés
Az ukrán fegyveres erők műveleti szünetet rendeltek el a határaikon messze túl fekvő orosz olajfinomítók elleni csapásokban. A Wall Street Journal hadműveletekre közvetlenül rálátó forrásokra hivatkozva számolt be az informális döntésről.
A hadmozdulatok visszafogása közvetlenül azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök heves politikai nyomást gyakorolt Kijevre. Az amerikai katonai és gazdasági támogatások bizonytalanná válása miatt az ukrán fél nem kockáztathatta a további diplomáciai szakadást.
A lap értesülései szerint a támadások felfüggesztése legalább a közelgő amerikai félidős választások végéig érvényben marad, de a korlátozás akár november végéig is elhúzódhat. A védelmi erők a múlt hét elején fogták vissza az akciókat, amikor Washington és Kijev kapcsolata mélypontra jutott.
Az ukrán hadjárat hatékonyságát jelzi, hogy az Ukrán Védelmi Minisztérium adatai alapján az ukrán mélységi dróncsapások az orosz finomítói kapacitás több mint felét, mintegy 51 százalékát bénították meg 2026 októberének elejére. Ez a rombolás közvetlenül fenyegette Moszkva üzemanyag-ellátását.
A kijevi vezetés számára a finomítók támadása kulcsfontosságú stratégiai eszköz volt, ám az amerikai elnöki adminisztráció egyre növekvő ellenállása végül felülírta a katonai szempontokat.
Az amerikai nyomásra hivatkozva Jevhen Hmara védelmi miniszter lépett az elnök elé egy kényes javaslattal. A fronton kiadott parancsok körül azonban azonnal furcsa ellentmondás támadt.
