A védelmi miniszter javaslata és a kiadott parancsok hiánya

A dróntámadások leállításának közvetlen belső előterjesztője Jevhen Hmara ukrán védelmi miniszter volt, aki a veszélyek mérlegelését kérte az államfőtől. A tárcavezető szerint a nemzetközi szövetségesi támogatás megingása sokkal nagyobb kockázatot jelentett, mint amennyi katonai hasznot a finomítók pusztítása hozott volna.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök végül elfogadta minisztere helyzetértékelését és a csapások átmeneti elhalasztását. Kijev ugyanakkor ragaszkodott ahhoz, hogy a hadsereg megőrizze a döntési szabadságát, és bármikor újra célba vehesse az energetikai létesítményeket, ha a helyzet megköveteli.

Az államfő kedden újságíróknak elismerte, hogy „ugyan próbáltak óvatosabbak lenni a katonáik az elmúlt napokban, de nem kaptak rá parancsot, hogy ne támadjanak orosz olajfinomítókat.”

A gazdasági következmények súlyát maga az orosz vezetés sem vitatta. Vlagyimir Putyin a Valdaj Fórumon nyilvánosan beismerte, hogy a finomítók elleni ukrán támadások nagyjából az orosz GDP 1 százalékába kerültek az országnak.

Zelenszkij szavai rávilágítanak a kijevi döntéshozók dilemmájára, amely az önálló hadviselés fenntartása és a legfontosabb fegyverszállító partner elvárásai között feszül.

A nyomásgyakorlást maga Donald Trump vitte a nyilvánosság elé, aki éles szavakkal illette az ukrán vezetést a globális energiabiztonság miatt.