Komoly kétségek övezik a bomba valós áttörő erejét

A hatalmas erejű szerkezet hatékonysága meglehetősen bizonytalan a mélyen elásott erődítményekkel szemben. A Pentagon tisztviselői elismerték, hogy a föld alatti célpontok felszámolása nagyobb rombolóerőt követel, a műszaki adottságok azonban nem feltétlenül erre a feladatra készültek.

Egy forrás nyíltan beszélt az eszköz korlátairól, rávilágítva a konstrukció hiányosságaira: „A MOAB egy hatalmas, lényegében információs műveleti célú fegyver, amely nagy kiterjedésű területek megtisztítására kiváló, de másra nem nagyon. Egyértelműen nem mélyre hatoló robbanófejjel látták el”. A feljegyzések szerint a fegyvert 2003-as megalkotásakor elsősorban „pszichológiai hadviselésre” szánták a tesztelést végző szakemberek, amit az archív kísérleti videofelvételek is szemléltetnek.

A kilenc háztömbnyi körzet letarolására képes fegyver még a levegőben, a talajfelszín elérése előtt felrobban, így lökéshulláma a felszínen terjed szét. Ráadásul a fegyvert kizárólag lomha mozgású, C-130 Hercules típusú teherszállító repülőgépekről lehet ledobni, ami a korszerű légvédelemmel védett iráni légtérben rendkívüli veszélyt jelent a hordozó gépekre. A fegyver 2017-es afganisztáni bevetése és a közeledő novemberi választások egyaránt meghatározzák Donald Trump jelenlegi mozgásterét.