Nem hoz automatikus felzárkózást a közös valuta
A magyar gazdasági felzárkózás ütemének lassulása miatt ismét a szakmai viták fókuszába került a közös európai fizetőeszköz bevezetésének időzítése és feltételrendszere. A szakértői konszenzus szerint az euró átvétele komoly gazdasági és pénzügyi teszt elé állítja a csatlakozó országokat.
Égert Balázs, az OECD vezető közgazdásza a Telex felületén megjelent részletes elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a nominális stabilitás nem helyettesíti a reálgazdasági hatékonyságot. A szakember szerint a csatlakozás csupán egy keretrendszert ad, amely önmagában nem javítja meg a belső egyensúlytalanságokat.
„Az euró bevezetése nem csodaszer, egy stagnáló gazdaságot nem tud kihúzni a csávából. Ahhoz, hogy Magyarország az euróbevezetés nyertese legyen, a termelékenység körüli kérdésekkel is szembe kell nézni” – fejtette ki a közgazdász a Névérték blogon közölt elemzésében.
A felzárkózás motorja nélkül a gazdaság képtelen fenntarthatóan magasabb reálbéreket biztosítani anélkül, hogy a vállalatok versenyképessége súlyos károkat ne szenvedne a nemzetközi piacokon. Ha a belföldi bérnövekedés tartósan meghaladja a kibocsátás növekedési ütemét, a relatív munkaköltségek gyorsan elszállnak.
A külső sokkok kezelése az euró bevezetése után már nem történhet a nemzeti valuta leértékelésével, ami alapjaiban írja felül a korábbi gazdaságpolitikai mozgásteret. Emiatt a belső piacok rugalmassága és a termelékenység javítása válik az egyetlen hatékony védvonallá.
Az önálló monetáris politika feladása ráadásul egy olyan kényszerhelyzetet teremt a belföldi gazdaságban, amelyre Égert Balázs elemzése szerint időben fel kell készülni.
