Szigorítások és ellenőrző mechanizmusok lépnek életbe a szerkesztőségekben
A kamu profilok hátterében tipikusan olyan keresőoptimalizálási manőverek állnak, amelyek során a nagy tekintélyű sajtótermékek felületeiről visszamutató linkeket gyűjtenek a webáruházak Google-helyezéseinek javítására. A Press Gazette Reality Wars elnevezésű tényfeltáró sorozata korábban több mint ezer olyan fősodratú médiaanyagot azonosított, amelyekben kitalált vagy géppel létrehozott ál-szakértők szólaltak meg. Dominic Ponsford, a lap főszerkesztője rámutatott, hogy a minőségi újságírás a túlélésért küzd a mesterséges intelligenciával generált megtévesztő hulladékkal szemben.
A szakmai környezet szabályozása emiatt sürgetővé vált: az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályának 50. cikke például kifejezetten előírja a generált tartalmak egyértelmű megjelölését a közérdekű újságírásban. Egy több mint kétszáz szerkesztő és újságíró bevonásával készült felmérés szerint a szakemberek 95,3 százaléka támogatja ezt a jelölési kötelezettséget, miközben 63,5 százalékuk elismeri, hogy szerkesztőségük semmilyen megbízható eszközzel nem rendelkezik a kiszűrésükre.
A technológiai fenyegetés kivédésére a Flip-Pay együttműködésével elindult a Made By Humans elnevezésű eszköz, amely a publikálás előtt képes felismerni az AI-használat jeleit a szerkesztőségi munkafolyamatokban. A jövőbeli visszaélések megelőzése érdekében a forrásközvetítő platformok, köztük a Qwoted, szigorúbb azonosítási folyamatokat, valamint videós hitelesítést vezetnek be, hogy az újságírók kizárólag ellenőrzött, valós személyeket szólaltathassanak meg a publikációk előtt – derül ki a Press Gazette anyagából.
