A 14 napos szabály eltörlése jelentős mérföldkő az őssejtterápiában
A kutatók ezentúl a megtermékenyítéstől számított 14. napon túl is kísérletezhetnek emberi embriókkal, miután a Nemzetközi Őssejtkutatási Társaság (ISSCR) felülvizsgálta az úgynevezett „14 napos szabályt”, írja az IFL Science.
A 14 napos szabály az 1990-es évek végétől érvényben volt a szervezetnél. A kutatók így nem tudtak a blasztocita állapoton túli egyedfejlődési szakaszban tovább kísérletezni az emberiókkal. Ekkor az üreges gömbbé összeálló sejtek felszínén elkezd kialakulni egy szemmel látható vonal, az úgynevezett primitív csík, amely már egy következő fázist jelöl.
Az ISSCR szabályzat bár eltörölte a kéthetes időablakot, amennyiben az embriológusok további laboratóriumi kísérleteket kívánnak végezni, minden egyes esetet egyedileg szükséges engedélyeztetniük.
Minden tudományterületen folyamatosan jelennek meg újabb és újabb módszerek, főleg az őssejtkutatás területén. Néhány technológia azonban etikai problémákat is felvet, annak ellenére, hogy hosszú távon az emberiség javára fog válni. Ez különösen a humán embriók laboratóriumi körülmények között történő kutatására és az ember-állat hibridek létrehozására érvényes. Az, hogy az új irányelveket maguk a kutatók közössége alakította ki, azt jelzi, hogy a tudósok is felelősséget kívánnak vállalni, valamint arra is rámutat, hogy a tudomány tekintettel van a közösségre
– jelentette ki Melissa Little professzor, a Murdoch Gyermekkórház Kutatóintézetének vezető kutatója, az ISSCR következő elnöke.
Az egész világon elfogadott etikai irányelvnek számított
Miközben az emberi embriókkal folytatott kutatásokról megosztó viták folynak, a tudósok úgy vélik, hogy a szabályok módosítása fontos, hogy megértsék, milyen fejlődési problémák adódhatnak két hét fejlődés után.
A 14 napos szabály az orvoslás történetében az egyik legszélesebb körben elfogadott irányelv, amelyet a világ szinte minden országában alkalmaznak. A lombikban történő mesterséges megtermékenyítés (IVF) elterjedésével fogalmazódott meg, ami aztán új lendületet adott a fejlődésbiológia tudományának.
Klónozás segítségével született Elizabeth Ann, a 30 éve elpusztult görény
Elizabeth Ann génállománya teljesen megegyezik egy harminc éve elhunyt egyed génállományával.
Kapcsolódó cikk
Laboratóriumi körülmények között a megtermékenyítés utáni 15. nap környékén alakul ki a primitív csík az embrió felületén. Ez a sejtvándorlással kialakuló sejtcsoport jelzi, hogy a blasztocita állapotból elindul a gasztruláció folyamata, vagyis több rétegbe rendeződnek a sejtek. Eddig ez számított annak a határnak, amely után a biológusok nem kísérletezhettek tovább fejlődő emberi sejtcsoportokon.
A technológia fejlődésével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy számos vetéléshez vezető rendellenesség vagy a születendő csecsemő maradandó egészségkárosodása csak a 14. nap után válik láthatóvá. Ezért szerették volna elérni a kutatók az ISSCR-nél az előírások módosítását.
A kutatók továbbra is igénylik az etikai szabályozást
A kutatók bíznak abban, hogy a módosítás jótékonyan segíti az emberiséget, de továbbra is azt igénylik, hogy a szabályozó testületek tartassák be az etikai előírásokat.
Az őssejtterápia fejlődésével az emberi és állati eredetű sejtekből létrehozott kimérák szöveteit alapos vizsgálatnak kell alávetni, mielőtt az emberi gyógyításban használnánk az eredményeket. Ez is szintén felvet etikai problémákat, amelyekkel foglalkoznunk kell, mondta Little professzor.
Génszerkesztéssel genetikailag módosított sejteket hozhatunk létre. Ez egészen új távlatokat nyithat meg a gyógyításban, de ugyanolyan fontos, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük és jóváhagyjuk az erre vonatkozó kutatásokat. Az irányelveink azokra a területekre koncentrálnak, ahol a tudománynak megvan a lehetősége, hogy jót tegyen, de ugyanakkor szükség van felügyeletre is
– mondta az ISSCR leendő vezetője. Ilyen téma lehet például a mesterséges anyaméhben fejlődő embriók kérdése vagy a génszerkesztéssel létrehozott embriók esete.
Egy kísérletben kimutatták, hogy a vemhes patkányok szervezetébe került műanyagrészecskék az embrió szerveit is elérik
A legfontosabb kérdés, hogy az ember esetében is így működik a placenta, és hogy milyen hosszú távú hatásai vannak a szervezetbe került műanyag részecskéknek.
