Négy évvel a kritikusokat és hallgatókat egyaránt megosztó Marshall Mathers LP 2 megjelenése után Eminem újra – immár kilencedjére – albummal jelentkezik. A rapsztár újjászületést ígér, és több, leginkább személyes jellegű témát boncolgat a tizenhét dalból álló korongon.
Itt az idő kimosni a szőkét?
Nehéz találni még egy akkora ikont a rap műfajban, mint Eminem. Nem csak a legnagyobb eladási számokkal rendelkezik a zsánerben, de klasszikusokkal teli karrierje inspiráció számtalan fiatal művésznek. Egy ilyen kivételes pályát azonban nem lehet majdnem két évtizeden át a legmagasabb szinten tartani. A 2010-es Recovery album óta egyre több rajongója fordul el tőle, mondván a rímzsonglőr kezd kifulladni, nem mutat úja. Inkább a mainstream pop irányába tendál, gondoljunk csak a kollaborációkra Rihannával, Siával, Adam Levine-nel, Gwen Stefanival és most Ed Sheerannel.
Az Revival ennek ellenére minden eddiginél több mainstream zenéből ismert vendégelőadót szerepeltet, mely nem feltétlen válik előnyére.
Beyoncé, Alicia Keys vagy Ed Sheeran talán tíz éve még gúny tárgya lettek volna a celebeket előszeretettel bekóstoló Eminem számaiban.
A rapper karrierjének második felében már rendre felbukkannak a közös produkciók, ez gyakran az őt ért kritikák alapjául szolgál. Ennél sokkal nagyobb baj, hogy a 2010-es, Love the Way You Lie óta ezek a számok az esetek nagy részében szinte másolatai egymásnak, nem hoznak újat. Ez a Revivalen is, így van, talán az Ed Sheerannel felvett Rivert kivéve, ami a brit dalszerző jelenlétének köszönhetően egy frissebb, impulzívabb darab.
Eminem – Revival 2017
THE SONG 1 IS MUTE, SO CLICK TO SONG TO 2 PLEASE 01. Walk On Water – NOW IS MUTE, CLICK TO 06:00 TO LISTEN NOMARL MUSIC 02. Believe 03. Chloraseptic (feat. P…
Így, amikor novemberben bejelentették az új album érkezését, a legnagyobb kérdés az volt, hogy vajon képes lesz-e Eminem újra az az előadó lenni, aki páratlan rímtechnikájával és zenei stílusával, formabontó ötleteivel egyeduralkodó lett a 2000-es évek hiphopjában.
A lemez címe, az Újjászületés is a változás ígéretével kecsegtet, így még jobban fokozta a kedélyeket.
A Revival első dalában, a Beyoncé közreműködésével készült Walk on Waterben pont erre reflektál Eminem. “Miért ilyen magasak az elvárások?” – teszi fel a kérdést a szám első sorában. A sztárok iránti rajongást Krisztus vízen járásához hasonlító szám sorolja a rapsztár utóbbi éveinek legnagyobb nehézségeit.
Ezzel bemutatja, hogy még a legnagyobb előadók sem tökéletesek, hiába tűnnek annak a fanok szemében. Ezzel a fontos üzenettel indul az új album. A Walk On Water Eminem első közreműködése az énekesnővel, aki egy gyönyörű refrénnel járul hozzá a dalhoz, de a jelenléte jól példázza a kritikus rajongók panaszait. 2006-ban a No Apologies című számban még Beyoncé túlsúlyával élcelődött a rapper. Ez kissé ambivalenssé teszi a popsztár jelenlétét az album egyik legjobban futtatott zenéjén, és alátámasztja azokat az érveket, miszerint Eminem már nem ugyanaz aki egykor volt.
Unalmas patriotizmus
Azt már októberben, egy hiphop-díjátadó ellőtt Donald Trumpot ekéző freestyle-ja óta tudjuk Eminemről, hogy finoman szólva nem szívleli az USA új elnökét.
A Revival egyik fő témája az államfő, az album borítója is reprezentálja a rapper meglehetősen borús érzelmeit szeretett hazájával kapcsolatban.
A képen az Egyesült Államok zászlaja látható, erre van ráúsztatva Eminem, ahogyan épp tenyerébe temeti az arcát. Nem sok örömre és pozitív energiára enged következtetni. De jól megmutatja, hogyan érezhet jelenleg a zenész. Nem néz ki rosszul, kampányplakátnak remek lenne. De úgy gondolom, hogy többről kell szóljon egy olyan album borítója, ami ennyi személyes témát vonultat fel.
Eminem Rips Donald Trump In BET Hip Hop Awards Freestyle Cypher
Eminem is back! And he’s in classic bar-for-bar form going kamikaze at Donald Trump from his Detroit home. The cyphers went crazy too. Peep. Still haven’t su…
A Like Home-ban végig Donald Trump bűnlajstromát hallhatjuk Eminem szájából. A rapper nyilvánvalóan szívén viseli országának a sorsát, mégis unalmasnak tartom a témát, főleg úgy, hogy a “kollégák”, Kendrick Lamarral az élen, már régen feldolgozták.
A szövegben nincs említésre méltó bravúr, az egész erőltetettnek hat, főleg Alicia Keys giccses refrénjével.
A túltolt pátosz megöli a Bad Husband című, X Ambassadorral készített vallomást is, amiben a párkapcsolati melléfogásai miatt ostorozza magát a rapper.
A csomagtartóba zárt Trump sem elég
A Believe, a Chloraseptic és az Untouchable a modern trendeknek igyekeznek megfelelni. Eminem először rappel trap alapokra. Lassabb a flow és a szövegek ütemezése, ez nem is annyira áll jól neki. Kifejezetten örültem neki, amikor végre visszatért a jól ismert stílus az album közepétől. A Believe és a Chloraseptic konkrétan a mai rap szcénáról szól. Előbbi arról, hogy vajon hol van Eminemnek helye benne, utóbbi az új generáció tagjaiba áll bele. Ha nem is az album legizgalmasabb része ez, Em’ megmutatja – főleg a torokfertőtlenítőről elnevezett Chloraseptic-kel –, hogy gyengébb pillanataiban is könnyedén szed darabokra egy egész szubzsánert: And I’ll take a hundred of you, a hundred of you / All at once like I had nothing to do, what can I lose?
Hangzás szempontjából nem sok újat mutat a rapper. A Skylar Grey-jel készült Tragic Endings és a Kehlani vokáljait tartalmazó Nowhere Fast nem rosszak, de mintha már hallottuk volna őket. A Joan Jett örökzöldjére, az I love Rock N Rollra kevert Remind Me hallgatása közben csak arra tudtam gondolni, hogy mennyire hasonlít ez a Marshall Mathers LP2 Survivaljére.
Popos középszerűségbe süllyed az album gerince, melyből csupán néha sejlik fel Eminem géniusza.
Ilyen például a botrányairól szóló Offended, amiben megdönti saját rapgyorsasági rekordját (94 szó, 13 másodperc alatt) botrányaira tekint vissza. De ide sorolható a horrorcore-ra hajazó Framed, melyben a rapper egy fiktív sorozatgyilkos szerepébe költözik, akinek a csomagtartójában Donald Trump lánya lapul. A szellemes soroknak köszönhetően (Think I’m becoming a monster ‘cause of the drugs that I’m on / Donald Duck’s on as the Tonka Truck in the yard / But dog, how the fuck is Ivanka Trump in the trunk of my car) ennek a két dalnak bizonyos részei tényleg a rapper legnagyobb korszakát idézik, ahogyan a Revival lezárása is.
Megkésett újjászületés
A Castle a lányának, Hailinek címzett három levélből áll, és rendkívül őszinte, bensőséges módon mutatja be, hogyan szenved Eminem a hírnév súlyától, a megfelelési kényszertől, és hogyan vezetett ez a 2007-es túladagolásához. Az utolsó szám, az Arose közvetlen folytatása az előzőnek, az előadó egy elképzelt helyzetet mutat be: haldoklik, a kórházban summázza az életét, majd visszapörgeti az időt, hogy jóvá tegye hibáit.
To remind me, even if a steep climb I must take / to rewrite a mistake, I’m rewinding the tape
– hangzik el a dalban.
Eminem olyan kendőzetlenül, torokszorító őszinteséggel mutatja be saját életének pontjait, gondolatait, mint legnagyobb személyes témájú slágereiben. Mindegyik sornak súlya van, az egész kíméletlenül valódi. Ha az egész album ebben a stílusban készült volna, joggal beszélhetnénk Eminem újjászületéséről. Ez így viszont felemás.
No Title
Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.
A Revival nem egy rossz album, de aligha változtatta meg a kritikusok véleményét. Inkább személyes szempontokból fontos mérföldkő, egyébként rendkívül felemás, ahogy már említettem. Eminem magába néz, visszatekint karrierjének második felére, sorra veszi hibáit és összegez.
Mintha megváltásra várna, próbál bizonyos dolgokat maga mögött hagyni, új témákat behozni zenéjébe.
De ezek csak hellyel-közzel működnek az új lemezén. Majdnem húsz évnyi zenélés után a legmagasabb szinten természetesen már nem válhat minden arannyá, amihez Marshall Mathers hozzányúl. De a kísérletezőbb kedvű zenék (Framed, Offended) még mindig nagyot szólnak. Néhány szám biztosan helyet követelhet majd az Eminem-életműben, de az album nagy részét unalmassá teszik a már jól ismert szerkezetek és a biztonsági játék.
