5. Parlamenti vizsgálóbizottságok és a felelősségre vonás akadályai
Az olajügyek és az Energol-botrány társadalmi és politikai hatása akkora volt, hogy 1999-ben a Parlament külön vizsgálóbizottságot hozott létre az olajszőkítési ügyek feltárására. A bizottsági meghallgatások során volt nyomozók és alvilági szereplők tettek vallomást, amelyekben a vám- és pénzügyőrség, a rendőrség és egyes politikai körök érintettségét firtatták. A vádak és állítások jelentős részét azonban hiányos bizonyítékok miatt nem lehetett jogilag alátámasztani.
Az Energol Rt. elleni büntetőeljárás bürokratikus útvesztőkbe torkollott. Az adócsalás és egyéb gazdasági bűncselekmények vádjával indult eljárások jelentős része elhúzódott. Portik Tamás ellen az olajügyekben indult eljárást 2003-ban az elévülés miatt megszüntették, így a gazdasági bűncselekmények kapcsán a cég főbb vezetői közül sokan elkerülték a letöltendő börtönbüntetést.
Az igazságszolgáltatás csak évtizedekkel később, a 2010-es években ért el érdemi eredményeket, amikor Portik Tamást elfogták, és az alvilági gyilkosságok – köztük a Prisztás-ügy és az Aranykéz utcai robbantás – felbujtójaként jogerősen hosszú börtönbüntetésre ítélték. Az Energol Rt. története a mai napig a rendszerváltás utáni Magyarország legösszetettebb, a gazdaságot és az alvilágot összefonó bűnügyeként él a köztudatban.
