A szabadság és a művészet szabadsága nem minden országban adatik meg. Észak-Korea kétségkívül az egyik legelzártabb hely a világon. Sőt, a brutális kommunista diktatúrák utolsó darabja, ahol nemcsak az ember, de a művészet sem lehet szabad.
De mi történik, amikor olyanok szöknek meg, akiknek tehetségük van a művészethez? Most bemutatunk két festőművészt és egy reality tévésztárt, akik a Észak-Koreából szöktek Dél-Koreába, azt, hogy mit alkotnak, és hogy milyen üzeneteket hordoz a művészetük.
Choi Sung-Gook
Choi Sung-Gook Észak-Korea legjobb animációs stúdiójában dolgozott, a SEK Studióban, ahol propagandafilmeket készítettek, és olyan Disney-filmeket szerkesztettek, mint az Oroszlán Királya, amikor a cégnek kiszervezett munkája volt a kommunista diktatúrába a 2000-es évek elején. Amint észrevette viszont, hogy külföldi kollégái sokkal többet keresnek, azonnal elkezdett DVD-ket csempészni Kínából, amin dél-koreai filmek voltak.
Kim elvtársnő repülni megy: Észak-Korea első girl power-filmje
Kim elvtársnő be akarja bizonyítani, hogy a szénbányászok tudnak repülni. Kim Young Mi bányász Észak-Korea egyik vidéki tartományában. Olthatatlan vágyat érez arra, hogy akrobata legyen. Phenjanban kap állást egy építkezésen. Mielőtt munkába állna marad néhány napja, és cirkuszba megy megnézni az akrobatákat.
Miután rájött, hogy emiatt börtönbe is kerülhet, a menekülés mellett döntött.Miután délen elkezdett dolgozni egy rádiónál, 2016-ban indított egy webes képregénysorozatot Rodong Shimmum néven, ami egy szójáték, az észak-koreai állami újság nevével, ami Rodong Shinmun néven fut: a Rodong Shimmum ugyanis a munkások faggatóját jelenti, míg az észak-koreai nemzeti újság, a Rodong Shinmun a munkások lapját.
Célja az, hogy több empátiát teremtsen az északiak és a déliek között. A képregények azokra a kulturális különbségekre világítanak rá, amelyekkel az észak-koreai menekülteknek kell szembenézniük azután, hogy elkezdték új életüket délen.
Sung-Gook egyik képregénye arról szól, hogy észak-koreaiak megérkeznek egy repülés utáni tájékoztatóhoz délen, hogy a lakhatási ügyeket elrendezzék, de a dél-koreai ügynököket összekeverik az észak-koreai biztonsági személyzettel, és emiatt azt találgatják, hogy megkínozzák-e őket vagy sem.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Számomra a kulturális harmonizáció erősebb, mint egy atombomba. Olyannak, mint én, aki egy autoriter rezsim alatt élt Észak-Koreában, a szabadság egy olyan dolog, amiért érdemes küzdeni[/perfectpullquote]
Sun Mu
Következő művészünk Sun Mu, aki az ország legjobb propagandistájaként volt számon tartva, és falfestményeket, illetve posztereket készített abban a hitben, hogy Kim Ir Szent és Kim Jong Unt tiszteli meg velük. Mu még 26 éves korában szökött meg a ’90-es években a nagy éhezés miatt. Éjszaka átúszott a Tumen folyón Kínába, és mielőtt elérte Dél-Koreát, megjárta Laoszt és Thaiföldöt. Miután átszökött déli testvérországukba, a katonaságnál eltöltött propagandista éveit kiaknázva és az északi propaganda-stílust kihasználva kezdett el provokatív műveket készíteni.
Olyan szatirikus festményekkel híresült el, mint ami Kim Jong Unt ábrázoljaMickey egér-füllel, Kim Ir Szent virággal a hajában vagy épp Kim Jong Ilt melegítőben, rózsaszín alapon megfestve.
Első kiállítása nem zajlott le atrocitás nélkül. A szatírát nem túlságosan megértő emberek a Szöulban kiállított darabjai miatt hívták rá a rendőrséget azzal az indokkal, hogy kommunista ideológiát terjeszt a festményein keresztül.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Azt hinnéd, hogy ugyanazt a nyelvet beszéled Dél-Koreában, de ez nincs igazán így. A 70 éve tartó viszály egy kulturális elkülönülést teremt[/perfectpullquote]
– mondta az észak-koreai menekült, Sun Mu.
“Ha nincs megértés a két oldalt között, az félreértést és gyűlöletet szül” – tette hozzá.
Kang Nara
Kang Nara négy éve szökött meg Észak-Koreából. A Yalu folyón átúszva jutott Kínába, és kis híján belefulladt a folyóba, miután majdnem elsodorta egy áramlás. A több mint tizennégy napon át tartó szökés közben Kínába, Mianmarba és Thailföldre utazott, mielőtt eljutott Dél-Koreába, ahol anyja várta. Nara azóta reality tévésztár, a Moranbong Club című műsor állandó vendége, ahol két férfi műsorvezető interjúvol észak-koreai női menekülteket, akik énekelnek, táncolnak, és előadnak. Egyébként Dél-Koreában három műsor is van, amelyek az északiak bemutatására és történetük kibeszélésére szolgálnak: az On My Way To Meet You (Úton hozzád, hogy találkozzunk), a Moranbong Club és a Let’s Go Together (Menjünk együtt).
Bár jobb életkörülmények közül jött, a Kínából az észak-koreai fekete piacokra átcsempészett pendrive-okon lévő déli sorozatok, kínai, orosz és indiai filmek teljesen más világot mutattak be, mint amihez ő személy szerint szokott.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””] Rengeteg kínai, orosz és indiai filmet néztem. Folyamatosan azon gondolkodtam, hogy az emberek a filmekben hogyan viselhetnek szabadon farmert, fülbevalót és miniszoknyát [/perfectpullquote]
– emlékezik vissza Kang Nara.
“Csodálkoztam, hogy az én országom miért nem engedi meg a nőknek, hogy ugyanezt tegyék” – tette hozzá.
