Ezért nem engedték szabadon a gyanúsítottat

A törvényszék indoklása szerint a gyanúsítottak jelenlétének biztosítása önmagában is indokolja a kényszerintézkedést, de az eljárás szempontjából még ennél is súlyosabb érvnek bizonyult a bizonyítás megnehezítésének vagy megakadályozásának veszélye. A nyomozó hatóság attól tart, hogy szabadlábon az érintettek befolyásolhatnák a tanúkat vagy megpróbálhatnák eltüntetni a még hiányzó dokumentumokat. A témához szorosan kapcsolódik a Fásy Ádám rátámadt Szabó Bálintra a bíróság előtt: kiderült, mit döntöttek a… című korábbi cikkünk is.

Emellett a bíróság a bűnismétlés reális lehetőségét is megállapította az elkövetés jellege és a szervezett elkövetési mód miatt. A védelem ugyan enyhébb kényszerintézkedésért, például bűnügyi felügyeletért és nyomkövető alkalmazásáért folyamodott, a törvényszék azonban úgy ítélte meg, hogy ezek nem garantálnák megfelelően a büntetőeljárás zavartalanságát.

Az ügy hátterében álló pénzügyi elszámolások és a megvalósításra vállalt projekt részletei rávilágítanak arra, miért minősítette a hatóság különösen súlyosnak a cselekményt. A kényszerintézkedést megalapozó ügy hátterében a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert támogatás áll. A nyomozati dokumentumok pontosan megnevezik a projekt címét és azt az összeget, amellyel a gyanú szerint fiktív számlákkal számoltak el.