Átszervezések a Legfőbb Ügyészségen és a KNYF-nél
A hivatali működés megújítása érdekében azonnali személyzeti és szervezeti lépéseket tart elengedhetetlennek a köztársasági elnök jelöltje. Azonnali, drasztikus személyzeti és szervezeti intézkedéseket tart szükségesnek: karcsúsítaná a Legfőbb Ügyészséget, újragondolná a Központi Nyomozó Főügyészség helyzetét, és csökkentené a központban, illetve a területi ügyészségeken dolgozók közötti fizetési különbségeket.
A tervek között szerepel a Legfőbb Ügyészség hivatali apparátusának jelentős karcsúsítása, párhuzamosan a területi szervek megerősítésével. Ezzel együtt újragondolná a kiemelt ügyekben eljáró Központi Nyomozó Főügyészség intézményi helyzetét és hatásköreit is.
A szakember az anyagi megbecsülés aránytalanságait is felszámolná, csökkentve a szakadékot a központi intézmények és a helyi szinteken dolgozó ügyészek fizetése között. Mint elmondta, konkrét személyi listája még nincs, a kinevezések előtt alapos helyzetfelmérést végezne.
Fejes közel negyvenéves ügyészségi pályafutással a háta mögött érkezik a jelöltséghez, ahonnan 2025 decemberében vonult nyugállományba. Szakmai múltjához olyan kiemelt fontosságú bűnügyek vádképviselete kötődik, mint a Marian Cozma-gyilkosság, a körmendi gyermekgyilkosság vagy a 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa pere.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a jelölt szakmai múltjának fontos állomása volt ez az elmozdítás. A vádhatósági tapasztalatok mellett a hivatali konfliktusok sem kerülték el a pályáját, amikor Polt Péter korábbi legfőbb ügyész 2012 márciusában indoklás nélkül felmentette a Veszprém Megyei Főügyészség éléről. A jelölt most úgy nyilatkozott, a döntés valódi indokait akkor nem ismerte és nem is kutatta.
A személyi múlt felidézésén túl a parlamenti szavazás körülményei is szokatlan fordulatot tartogatnak. Baka András jelöltje maga nevezte „zsákbamacskának” azt a helyzetet, amelyben a képviselők elé kerül.
