Bizottsági meghallgatás nélküli szavazás és az ex lex állapot
A parlamenti döntéshozatal rendkívüli körülmények között zajlik, ugyanis Fejes Pétert szakbizottsági meghallgatás nélkül bocsátják szavazásra. Mivel a hatályos jogszabályok nem írnak elő kötelező bizottsági ülést, a parlamenti képviselők közvetlenül a plenáris ülésen döntenek a személyéről.
A jelölt maga is elismerte, hogy a részletes szakmai meghallgatás hiánya miatt a parlament számára a döntés olyan, mint a „zsákbamacska”. Az államfő, Baka András azért jelölte őt október 12-én, mert az Országgyűlés korábban nem támogatta az első jelöltet, Szathmáry Zoltánt, akinek testvérét az aranykonvojügyben gyanúsították meg.
A legfőbb ügyész kinevezéséhez az Alaptörvény szerint az összes országgyűlési képviselő kétharmadának támogatása szükséges kilencéves időtartamra. A parlamenti többséget alkotó Tisza-frakció hivatalosan jelezte, hogy a jövő heti szavazást megelőzően „még nem hoztak döntést a legfőbbügyész-jelölttel kapcsolatban”.
A Házbizottság ülése után György Bálint, az Országgyűlés sajtófőnöke megerősítette, hogy a plenáris ülés a jövő hét keddi napirendjén tárgyalja a javaslatot. A képviselőknek november 3-án kell határozniuk az államfő előterjesztéséről.
A döntés kimenetele rendkívül sürgető, ugyanis a jelenleg eljáró közjogi helyettes mandátuma december 5-én nyugdíjazás miatt megszűnik. Miközben a büntetőügyek az ügyforgalom 80–85 százalékát adják, a szervezetnek jelenleg sincs büntetőjogi helyettese, kizárólag a közjogi ág rendelkezik megbízott vezetővel.
Amennyiben a parlament nem választja meg az új vezetőt a határidő lejárta előtt, a tisztség teljesen betöltetlen marad. Ha december 5-ig nem választanak legfőbb ügyészt, a jelenleg annak jogköreit gyakorló helyettes szolgálati jogviszonya is megszűnik, és Fejes szerint erre a helyzetre nincs törvényben szabályozott megoldás – ismertette a 24.hu.
