A take-or-pay kötelezettség és a kettős fizetés réme
A legnagyobb pénzügyi kockázatot nem a molekulák hiánya, hanem az MVM és a Gazprom között 2021. szeptember 27-én létrejött hosszú távú szerződés jelenti. A megállapodás évi 4,5 milliárd köbméter gáz átvételére kötelezi a magyar felet, rögzített feltételekkel.
A nemzetközi gázszerződésekben általános take-or-pay kikötés lényege, hogy a vevőnek a lekötött kontingens ellenértékét akkor is ki kell fizetnie, ha a gázt fizikailag nem veszi át. Amennyiben az Európai Unió importtilalma miatt Magyarország leállítja az orosz forrás fogadását, az orosz fél nemzetközi választottbírósághoz fordulhat.
Dr. Kovács Norbert energetikai szakjogász szerint a hosszú távú szerződések felmondása vagy meghiúsulása súlyos jogi következményekkel fenyeget. A szakember rámutatott, hogy a választottbírósági eljárásokban a kártérítési kötelezettség megállapítása rendkívül valószínű kimenetel lehet.
Ebben a forgatókönyvben az államnak éveken keresztül párhuzamosan kellene térítenie a piacról beszerzett új forrásokat és a le nem hívott orosz gáz kötbérét. Ez a költségvetés számára azt jelentené, hogy ugyanazért a fűtőértékért kétszer fizethet a hazai gazdaság.
Bár a szerződéses konstrukció 2031-től megnyitja a lehetőséget az évi egymilliárd köbméteres volumenlefaragásra, a fennmaradó időszakra érvényes kötelezettség óriási terhet ró az adófizetőkre. A jogi védekezés megalapozásához a tagállamoknak pontosan kell tisztázniuk a vis maior szabályok alkalmazhatóságát.
A lejárati óra ketyeg, az Európai Unió szabályai szerint pedig már csak egy évig érkezhet orosz gáz Magyarországra. A felkészülés során a fekete-tengeri Neptun Deep mező és a szerbiai Török Áramlat kapacitásai körül dőlhet el a valódi mozgástér.
