Megsemmisítési parancs és az elrejtett iratok
A volt főügyész elmondása szerint felettesétől szóbeli utasítást kapott a hiteles nyomozati másolatok megsemmisítésére. A parancsot a nyomozók megtagadták, mivel a dokumentumok eltüntetése megnyitotta volna az utat az iratok manipulációja előtt, és ellehetetlenítette volna a későbbi bizonyítást.
A nyomozók a megsemmisítés helyett egy páncélszekrénybe zárták a kényes bizonyítékokat, amelyek tudomása szerint mindmáig megvannak az épületben. A vallomásban megemlített egy alügyészt is, aki a polgári titkosszolgálattól érkezett, és akinek felettes ügyészként dolgozó testvére szintén a nyomozás befejezését sürgette szóban.
Fürcht Pál a bizottság előtt csak a felettes vezetéknevét fedte fel, és a Szathmáry nevet említette ezen a ponton. A volt főügyész 2026 júniusában mondott le a KNYF éléről, miután jelezte, hogy a titkosszolgálati hátterű aranykonvoj-ügyet politikai célok mentén irányba állították.
A bizottsági meghallgatáson azonban nemcsak az iratok sorsa került szóba. A képviselők közvetlenül rákérdeztek Varga Judit egykori miniszter személyes érintettségére is az államtitkára ügyében.
