A politikai rendőrség a sport világában is jelen volt
A Kádár-korszakban az élsport nem csupán érmekről és rekordokról szólt. A nemzetközi sikereket a szocialista rendszer presztízsének bizonyítékaként is bemutatták, miközben a külföldre utazó sportolók olyan emberekkel és környezetekkel találkoztak, amelyekhez a magyar állampolgárok többségének alig volt hozzáférése.
Az állambiztonság ezért a sport világát is figyelemmel kísérte. A külföldi utak, a nemzetközi kapcsolatok és a sportegyesületeken belüli viszonyok egyaránt érdekelhették a politikai rendőrséget. A hálózat működésében nemcsak politikusok és újságírók, hanem sportolók, edzők és sportvezetők neve is felbukkant.
Gedó György esetében a most hozzáférhető 6-os karton konkrét dátumot rögzít. A Blikk november 4-i beszámolója szerint a sportolót 1972. március 25-én, 22 éves korában szervezték be informátorként a III/III-2-b szervezeti egységhez.
A beszervezés alapjaként a „hazafias” megjelölés szerepel, a foglalkoztatás területénél pedig a „sportvonal/ökölvívás” olvasható. Ez utóbbi kifejezés különösen figyelemre méltó: a politikai rendőrség adminisztrációjában tehát éppen azt a sportágat jelölték meg, amelyben Gedó ekkor már nemzetközi sikereket ért el.
A „hazafias” alap a korabeli állambiztonság beszervezési kategóriái közé tartozott. A megfogalmazásból önmagában nem lehet következtetni a sportoló személyes indítékaira, a beszervezési körülményekre vagy arra, hogy a nyilvántartásba vételt milyen tényleges tevékenység követte.
A mágnesszalagos adatlap ugyancsak Bajnok fedőnéven tartalmazza Gedó adatait. A születési idő és hely a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos nyilvántartásával is egyezik: 1949. április 23., Újpest.
Mire az állambiztonsági karton megnyílt, Gedó már két Európa-bajnoki címet szerzett. Néhány hónappal később pedig Münchenben olyan teljesítményt nyújtott, amellyel a magyar ökölvívás történetének egyik legismertebb alakjává vált.
