Húsz év, hét művész és huszonnyolc alkotás adta a Godot Galéria jubileumi kiállításának apropóját. Az 1999-ben a Madách téren nyílt galéria azóta átköltözött a Bartók Béla útra, és nem mellesleg a budapesti művészeti élet egyik meghatározó színhelye lett. A kerek évforduló alkalmából igazi kortárs képzőművészeti sztárparádéval várják a látogatókat.
Miniéletművek 4 képben
Ünnepi év tehát ez a Godot életében. És hogyan is lehetne szebben megünnepelni egy galéria jubileumát, mint azzal, hogy büszke szülőként mutatja be aktuálisan foglalkoztatott művészeit?
Most, majdnem napra pontosan a 20 évvel ezelőtti nyitás után A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállításán azon alkotóik munkái láthatók, akikkel jelenleg együtt dolgoznak.
Afféle miniéletmű-kiállítás ez, mely a művészek legfontosabb periódusaiból kiválasztott négy-négy munkát veszi sorra. Olyan nevek művei láthatóak egy csokorba gyűjtve, mint Bukta Imre,drMáriás, feLugossy László,Gaál József,Nagy Kriszta,Szikora Tamás vagyUjházi Péter. Az egymás mellett kiállított eltérő műfajokat a Godot Galériára is jellemző újító szemlélet, bátorság, groteszk humor és irónia köti össze.
Munkácsy-díjasok sorakozója
Mind a hét kiállító művész formabontó a magyar festészetben. Ujházi Péter a műveiben nem ragadt meg a papír-vászon vonalon. Festményein túl kerámiaszobrok, kollázsok formájában is alkot. Absztrakt, mégis figurális képein hétköznapi jelenetek elevenednek meg. A Hol van? (2008) című festmény játékosságát a két, földön álló figura közötti párbeszéd adja. A befogadót bennfentesként kezeli Ujházi, csak vele tudatja, hova bújt az alak, akit keresnek.
A 2012-ben elhunyt Szikora Tamás védjegyévé vált doboz motívum szinte végigkísérte munkásságát. A Lábas doboz – tanulmány (1987), az Egy doboz Rembrandtnak (1993) és a Négy doboz indiai háttérrel (2007) sorra villantja fel, hogyan változott Szikora viszonya ehhez a statikus elemhez. Miként vált világosabbá és lazult fel a tér a dobozok körül.
feLugossy László nevére nemcsak a képzőművészet kedvelői kapják fel a fejüket. Színész, zenész, költő, filmrendező, festő – összefoglalva az 1960-as évek magyar undergroundjának egyik kultikus alakja.
A most bemutatott négy alkotása remekül összefoglalja feLugossy sokszínűségét. A szürrealista jegyeket hordozó Állvaalvóval (1972) szemben itt olyan későbbi, neoprimitivista munkáit állították ki, mint a Mentőöv (1998) vagy a James Joyce nőben(1988).
A groteszk báb-szerű portréiról ismert Gaál József elmosódó, elidegenített, mégis emberi arcformái is helyet kaptak a Godot falain. Az Emlékezés a Lipótra – Együgyű(2008) egy sorozat része, melyet az Országos Pszichiátriai Intézet megszüntetése és ennek morális problémája ihletett. A Gaálra jellemző torz figurák vonásaira az elme zavart állapota vetül ki.
Az illusztris névsort a mezőgazdasági témát a festészetben új szintre emelő művész, Bukta Imrefolytatja. Olyan ikonikus művei láthatók itt, mint a Kerítés mögött (1998) a népi kultúra attribútumaival térben is kiegészített assemblage alkotása vagy a Téli kert nyaksállal (2005). Témáit legtöbbször mezőszemerei gyermekkori emlékei adják. Bár ez igen konkrét inspirációs forrás, Bukta mégis ahhoz tartja magát, hogy alkotásait ne értelmezzék túl. Ne keressenek bennük választ a világ nagy kérdéseire, hanem azok inkább élményt nyújtsanak a befogadónak!
Politikai humor kortársak vásznain
A Munkácsy-díjas névsor mellett a politikai témát feldolgozó intermédia művészek is jelentős szerepet kapnak a falakon. Nagy Kriszta x-T Minta +(2014) című, eredetileg 57 képből álló Orbán-portréiból öt kapott helyet a kiállításon. Emellett látható itt a Jancsó Miklós (2011), mely annak idején nem kis botrányt kavart.
Bár a képet filmrendező barátai születésnapi ajándékként rendelték meg, azt később nem akarták kifizetni, mondván „nem tetszik nekik a festmény”.
Nagy Kriszta 2011-ben végül egy performansz keretében siratta el a mű üres helyét a Godot falain. Majd miután sikerült visszaszereznie, eladta egy barátjának. Most ez is látható a kiállításon.
A születésnapi tárlat egyik fénypontja az Orbán Viktor átveszi Európa irányítását az Avignoni kisasszonytól(2018) című festmény. Az ihletet adó alkotáson barcelonai prostituáltak csábítják a befogadót a bordélyházba, drMáriás parafrázisában korunk politikai vezetői bújnak Picasso Avignoni kisasszonyainak testébe. Putyin, Trump, Merkel, Orbán és Netanjahu ebben az értelmezésben maga a szent család. A kompozíció közepén a világpolitika irányítását átvevő kisded szerepében a magyar miniszterelnök áll, mellette anyja és a napkeleti bölcsek.
Mit mondhat el négy alkotás?
Nemcsak a galéria 20. évfordulóját ünnepli ez a tárlat, de a jelentős magyar kortárs alkotóknak is izgalmas retrospektívja A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállítása. Négy műben összefoglalni egy művész életét lehetetlen, és nem is erre vállalkozik a tárlat. Inkább felvillantja, milyen sokszínű és változatos utat jár be egy alkotó élete során. Legalább ilyen izgalmas utazáson vett részt a Godot Galéria is az 1999-es nyitása óta. Ahogy a megnyitón Szurcsik Benedek fogalmazott:
A galéria mindig is képes volt önmagát, akárcsak egy művész a művein keresztül, újra definiálni úgy, hogy meglévő értékei nem vesztek el. Ennél sokkal jobban értette mindig is a világ természetét.
A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállításaoktóber 12-ig tekinthető meg.