Grecsó Krisztián inkább író, mint költő – gondolják a munkásságának kedvelői. Azonban kezdetben verseket írt inkább. Az új szerzeménye által pedig visszatér a „gyökerekhez”.
Talán kevesen tudják, de Grecsó Krisztián első kötete nem regény vagy novella volt, hanem verseskötet. Az 1996-ban, a Tevan kiadó gondozásában megjelent könyv a Vízjelek a honvágyról címet viseli. Később, 1999-ben Angyalkacsinálás címen szintén verseskötet jelent meg tőle, amely az utolsó volt – eddig. Azóta leginkább a prózában talált otthonra, de ez korántsem jelenti azt, hogy eltávolodott volna a lírától mint műfajtól.
Ezt mi sem bizonyítja, hogy folyamatosan hallattatott magáról különböző folyóiratokban a versei által.
Mint ismert, nem is olyan régen, nehéz időszakon ment át Grecsó, hiszen rákot diagnosztizáltak nála, amiből sikeresen felépült.
Kapcsolódó cikk
Az új verseskötete pedig Magamról többet címet viseli, amely a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg február végén, írja a HVG
A Magamról többet ajánlója így hangzik: „Hogyan alakítják a történeteink azt, akik vagyunk? A Magamról többet versei erre a kérdésre keresik a választ, a magyar költészet nagy hagyományú számvetéseit – többek között Babits, Pilinszky, József Attila verseit – felidézve. Csakhogy a kötet tanulsága szerint soha nincs jó alkalom a számvetésre, a leltárakat mindig újra és újra el kell készíteni. Hogyan tudunk úrrá lenni az élettörténetünkön, ha sem a rossz, sem a jó életeseményekre voltaképpen nincsen ráhatásunk, ha a szerencse és a balszerencse egyaránt megjósolhatatlan? Grecsó Krisztián megrázó Balázsolás-ciklusa és felemelő apaság-versei az olvasót saját életének kérdéseivel is szembesítik.”