Gulyás Gergely az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt részletesen a döntése hátteréről. Az Index összefoglalója szerint a politikus két külön okkal magyarázta távozását: az egyik az Alaptörvény 17. módosítása elleni tiltakozás, a másik saját politikai jövője volt. Lemondását figyelmeztetésnek szánta, mert álláspontja szerint a Tisza-kormány olyan közjogi határokat lépett át, amelyekre 1990 óta nem volt példa. Ez Gulyás politikai értékelése, amelyet a kormányoldal vitat.
A módosításban szereplő cikluskorlát miatt Gulyás 2030 után nem indulhatna ismét országgyűlési képviselőként. A politikus ezt passzív választójoga megvonásaként értelmezte, és úgy vélte, a legnagyobb ellenzéki frakciót olyan személynek kell vezetnie, aki a következő választáson is mandátumot szerezhet. Állítása szerint a korlátozás a Fidesz képviselőinek közel kétharmadát, a KDNP-frakció háromnegyedét és a Mi Hazánk képviselőinek felét érinti. A döntés ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Gulyás azonnal távozna a parlamentből.
Gulyás Gergely utódja már a frakcióban ül
Gulyás nem nevezte meg a kiválasztott politikust, de elárulta, hogy a frakciónak már jelezte, kire gondol. Annyit közölt, hogy az illető jelenleg is tagja a Fidesz 44 fős parlamenti képviselőcsoportjának, az utódlási folyamat pedig várhatóan 1–1,5 hétig tart. Amikor Rónai Egon konkrétan Szentkirályi Alexandra nevét vetette fel, Gulyás nemmel válaszolt. Ezzel egy gyakran emlegetett jelölt kiesett, miközben a tényleges utód személyét továbbra is csak a frakción belül ismerhetik.
A távozó frakcióvezető elmondása szerint Orbán Viktort 3 nappal a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta. A pártelnök a döntést „tudomásul vette” – idézte fel Gulyás Gergely. Havasi Bertalan, a Fidesz szóvivője ezzel szemben a bejelentés napján megdöbbentőnek nevezte a lemondást, és azt állította, nem tudott róla. Gulyás szerint ebben nincs ellentmondás, mert Havasival valóban nem beszélt. A két nyilatkozatból így az következik, hogy Orbán értesült a döntésről, a párt kommunikációs vezetője viszont nem feltétlenül.
A Fidesznek új szerepet kell megtanulnia
Gulyás elismerte, hogy pártjának 16 év kormányzás után bele kell nőnie az ellenzéki szerepbe. A választási vereség okai között a gazdasági növekedés elmaradását, a hosszú kormányzati időszak természetes terheit, a korrupciós vádakat, a jegybank körüli ügyet és az Európai Unióval kialakult konfliktusokat említette. Ezekkel részben elismerte, hogy több, egymást erősítő tényező vezethetett a Fidesz vereségéhez. Azt ugyanakkor visszautasította, hogy az eredmény kizárólag a jogállamiság állítólagos leépítése feletti társadalmi ítélet lett volna.
Kapcsolódó cikk
A politikus cáfolta Magyar Péter állítását, hogy a Fidesz előre elkészített volna egy Sulyok Tamás nevében benyújtandó alkotmánybírósági indítványt. „Egyetlen szó sem igaz” – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve, hogy nem egyeztetett az államfővel, és nem vett részt a módosítás késleltetését célzó megbeszélésen. A Fidesz ugyanakkor vizsgálja a strasbourgi bírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához fordulás lehetőségét. A cikluskorlát körüli alkotmányos vita korábban más elemzőket is megszólalásra késztetett, hivatalos jogi döntés azonban még nincs.
Gulyás Gergely kijelentette, hogy a Fidesz a frakcióvezető lemondása ellenére egyelőre nem vonul ki a parlamentből, mert több érvet látnak a mandátumok megtartása mellett.
A jelenleg ellenőrizhető információk szerint Gulyás saját döntéseként mutatta be a lemondását, Orbán Viktor pedig előzetesen tudott róla, és nem akadályozta meg. Nem ismert azonban, hogy a pártelnök támogatta-e a lépést, próbálta-e maradásra bírni Gulyást, vagy kizárólag tudomásul vette a kész helyzetet. Az utód személye szintén titokban maradt, de Szentkirályi Alexandra már kizárható, a jelölt pedig a jelenlegi frakció tagja. A következő fordulatot ezért nem Gulyás távozása, hanem Orbán Viktor és a Fidesz-frakció utódról hozott döntése jelentheti.