Guruzsmás: „A saját igényeimből nem vagyok hajlandó lejjebb adni”

Contextus

Contextus

A Guruzsmás 2014 óta íródó történetének legnagyobb fordulópontjához érkezett tavaly, amikor az instrumentális zenekar megtalálta új frontemberét. Az azóta íródott „hibrid” dalok Akik mindig elkésnek címmel egy EP formájában öltöttek testet. Az új lemez fogadtatásáról, az átállás nehézségeiről és egy izgalmas, nagyszabású új projektről is beszélgettünk Bencze Tibor „Timurral”, a zenekar alapító-gitárosával.

ContextUs: Idén márciusban jelent meg a legújabb lemezetek, Akik mindig elkésnek címmel. Ha minden igaz, ez az anyag már nem a finn Inverse Records alatt fut tovább.

Ez így van. Az interneten találtunk egy új terjesztési módot. A lényege, hogy minimális összeg befizetéséért cserébe a világ legnagyobb zenemegosztó oldalaira felkerül a zenéd. Magyarán a megjelentetést és a terjesztést mi finanszíroztuk, csak kaptunk hozzá egy kis segítséget.

ContextUs: A 2016-os Üst a gríz felett nagyon komoly visszhangot váltott ki, magyar és külföldi oldalak részéről egyaránt. Az új lemez is ekkora siker volt?

Nem, úgy érzem, nem volt akkora visszhangja. Az Inverse Records kapcsolatai nélkül azért nehezebb helyzetben vagyunk, hiszen ez a kiadási mód arról szól, hogy mi magunk állítjuk össze a terjesztési anyagot. Ezt meg is tettük, elküldtük jó pár orgánumnak, de egyelőre nincs nagy visszhangja.

Meg hát alapvetően az volt a probléma, hogy az instrumentális és az énekes felállás között nagyon hosszúra nyúlt az átállási idő.

Sőt, voltak tagcserék is, plusz új dalokat összerakni stb. A sajtóból jó kritikák jöttek vissza, de egyelőre más hozama nincs a dolognak. Ezt egyébként személy szerint nem is nagyon bánom. Így legalább van időnk összerakni az új dalokat, aztán saját koncerteket szervezni. Egyébként már tervben van néhány négynapos miniturné, amikkel az ország különböző pontjait “bevehetjük” majd. De az is fontos, hogy nem lehet minket semmilyen kategóriába besorolni. Aki elsősorban beat zenét hallgat, az a gitárt szereti. De aki gitárzenét hallgat, az meg hiányolja a mi zenénkből a torzítót. Meg úgy egyáltalán, felmerül benne a kérdés, hogy “mik ezek a dallamok”?

Bencze Tibor “Timúr”, a Guruzsmás alapító-gitárosa / Fotó: A zenekar hivatalos Facebook-oldala

Nincs ezzel semmi baj, mert nem mi találtuk fel a spanyolviaszt, de ma egyelőre egyedül vagyunk ebben a műfajban. Többször játszottunk olyan helyen (nem főzenekarként), ahol a közönség abszolút nem tudott mit kezdeni a zenénkkel. Nem értették, miről van szó. Más helyen viszont, például egy ízben Székesfehérváron, azt se tudták, kik vagyunk. De ahogy elkezdtük pengetni a húrokat, egy perc alatt telt ház lett, mindenki meghallotta, hogy itt valami fura történik. El is dobták a cigit és a sört, abszolút rákaptak a zenénkre.

ContextUs: 2017-ben történt a nagy változás: több tagcsere is történt, valamint énekesetek is lett. Tudatosan készültetek erre az expanzióra, vagy inkább szerencsés véletlennek egybeesésének köszönhető a mai felállás?

Az volt a problémám, hogy instrumentális zenét jó írni, csak ha az ember egyedül írja, akkor kényszerré válik. Én pedig lassan elfáradtam ebben a folyamatban. Meg persze többen is mondták: “Jó ez, jó ez, de mi lenne, ha megpróbálnánk énekkel”. Mindezek hatására csatlakozott Ambrózy György barátom, aki már egy kipróbált frontember.

Azt viszont az elején kikötöttem, hogy ne legyen saját szövegünk, hanyagoljuk ezt a “21. századi rock’n’roll hős, megmondóember vagyok” dolgot.

Aztán nagyon szépen egybeértek a gondolatok, mert körülbelül egyszerre pattant ki kettőnk fejéből, hogy mi lenne, ha versfeldolgozásokat csinálnánk. Azért próbáltuk kerülni a közhelyeket, mint például a Tiszta szívvel ötvennégyezredik feldolgozása. Direkt próbáltunk olyan íróktól, költőktől keresni verseket, akik kevésbé ismertek, nem foglalkoznak velük annyira vagy pedig maga a vers nem annyira népszerű.

ContextUs: Honnan jött ez a szoros kapcsolatotok a magyar irodalommal?

György és én is rengeteget olvasunk, sokat foglalkozunk a történelemmel és az irodalommal. Nem beszélve arról, hogy az általunk feldolgozott versek szerzői az ő korukban nem kis változásokat éltek meg! Úgy gondolom, hogy valami volt ott, a levegőben, ami átöröklődött a hétköznapokba. És azon kritikus gondolatok, felismerések kipárolgásását az ember akaratlanul is magába szívta.

De ezt én miért mondjam el egy saját szövegben, amikor ők ezt elmondták akkor, ráadásul sokkal jobban, mint ahogy én valaha is fogom? Így találkoztunk az általunk megzenésített versekkel. Ezek nem csak egy kor lenyomatai, hanem a jelenre is jól adaptálható gondolatok. Van benne kontinuitás, igazából nem szakadt meg semmi. Személy szerint nem is szeretnék soha saját szövegeket írni.

Guruzsmás – Akik mindig elkésnek (Ady Endre)

Előzetes az Akik mindig elkésnek című EP-ről! https://www.facebook.com/guruzsmas/?fref=ts https://guruzsmas.bandcamp.com/ [email protected] A Guruzsmás 201…

ContextUs: A zenekaron belül hogy éltétek meg ezt az új állapotot? Instrumentális zenekarból énekes zenekarrá változtatok?

Nekem ugyebár megkönnyebbülés volt, de a többiek esetében is egyszerű volt, ha mondhatom ezt a nevükben. Ami egy kicsit furcsa volt, hogy az új felállás elején még úgy koncerteztünk, hogy volt 4 instrumentális és 3 énekes dal.

Többen panaszkodtak emiatt, hogy ez kicsit olyan, mintha két teljesen különböző zenekar állna színpadra.

Így aztán hoztunk egy tudatos döntést, hogy vissza kell vonulnunk, meg kell csinálnunk még pár énekes számot. Egy kicsit jobban rámentünk az improvizációra, koncerten már nagyon sokat improvizálunk. De ugye ehhez is kellett idő, amíg összeszoktunk a zenésztársakkal. Nekem inkább izgalmas felfedezés volt, de a többiek számára is, ahogy észrevettem. Az új dobosunk, Áron, korábban nem játszott ilyen zenét. Kristóffal, a basszusgitárossal együtt kezdtük el, szóval ő is kíváncsi volt, mi sül ki a dologból.

Ami nekem különösen izgalmas volt, hogy hogyan lehet ez érdekesebb. Illetve a technikásabb zenei megoldásokat hogyan lehet a mai klasszikus dalszerkezetbe beépíteni. Nem volt mélypont és krízis, mindenki élvezte ezt az új helyzetet.

ContextUs: Az új tagok mennyire érkeztek a népzene felől?

Egyáltalán nem onnan érkeztek. Áron a stoner, hardcore, punk vonalat szereti, de mostanában jazzt és funkyt hallgat. Kristóf abszolút metalos, de az utóbbi időkben az ő lelkét is megérintette a líra. Szóval Chopint is szokott már otthon hallgatni. Laci, az új gitáros sok punk- és metalzenekarban játszott, de aztán megunta a dolgot. Most “kutatómunkán” van, gitártanárhoz jár, és rengeteg inspirációt szívott magába. Csabi az egyetlen klasszikus népzenés, de ő is énekelgetett punkzenekarban. Gyuri punkénekesként híresült el, de volt neo-swing és psychobilly bandája is.

Guruzsmás / Fotó: A zenekar hivatalos Facebook-oldala

Én is alapvetően punkzenész vagyok, de játszottam avantgárdtól kezdve doom metalig mindent, és még most is van egy-két punkzenekarom. Bevallom, sosem gondoltam volna, hogy én valaha a progresszív elemeken fogok gondolkozni. Valami “átkattant” bennem és nagyon belemélyültem. Elértem a plafonhoz, és ahhoz, hogy jobban tudjam csinálni, el kellett kezdenem más dolgokat is felfedezni. Jó ez az eklektikusság, mert így sok minden találkozik a zenénkben. A különböző stílusok keveredése egészen érdekes egyveleget alkot. Egyes témákhoz én mást dobolnék vagy énekelnék, de a próbán kiderül, hogy más stílusban is működik. Ezáltal pedig finomodik vagy éppen durvul a zenénk.

ContextUs: A közönség hogy fogadta az új felállást?

Elsőre meglepődtek. A VHK-val játszottunk, és mindenki nagyon rákészült az Üst a gríz felett dalaira. Ehhez képest nem azt kapták. Leesett az álluk, de pozitív értelemben. Mondták is, hogy tulajdonképpen ez is nagyon jó, csak soha nem gondolták volna, hogy egyszer lesz énekesünk. Előzetesen rettegtem attól, hogy az emberek elfordulnak a zenénktől a változás hatására. Szerencsére ez nem történt meg.

ContextUs: Terveztek a régi instrumentális dalokhoz éneksávot adni anélkül, hogy az eredeti dalszerkezet változna?

Van rá terv, csak az a probléma, hogy mi akkoriban különböző gitárhangolásokat használtunk. Ezen most biztosan felkacagnak páran, hogy sima, kvarthangolásban is el lehet játszani mindent. Csak egyrészt úgy máshogyan szól, másrészt ugyanaz a fogástáblázat más hangzást hoz létre. Például én rendszeresen citerázom a gitárjaimon, amit csak úgy lehet megoldani, hogy a hat húrból három folyamatosan zeng.

Az ősidőkben úgy volt, hogy két gitár volt az én hátamon, egy az énekesén és több hangszerrel jártam koncertre. Ez egy idő után baromi fárasztó volt. Most azon dolgozom, hogy a kvarthangolást átültessem a régi számokba, csak közben meg jönnek az új ötletek. Így pedig nehéz, hogy egyszerre több mindent akarsz csinálni.

ContextUs: A régebbi dalok „kísérletezősebb” szerzemények voltak, melyben a folkon át a progresszív rockig sok stílusjegy keveredett. Ezek a bonyolult dalszerkezetek az Akik mindig elkésnekben egyszerűsödtek, emészthetőbbek lettek egy átlagos zenefogyasztó számára. Nem érzitek azt, hogy egy kicsit visszafelé léptetek, már ami az egyediséget illeti?

Ezzel félig egyetértek. Az igaz, hogy egyszerűsödtek a dalok, ha úgy nézzük, primitívebbek lettek. Viszont én ezt egy alkotói fázisnak tekintem, amely egy hosszú alkotói folyamatnak egy újabb állomása. Az új srácokkal például nem játsszuk a régi instrumentális számokat. Nem láttam értelmét, hogy mindent kezdjünk az alapoktól, amikor már vannak új dalok, új ötletek. Fejjel mentünk a falnak, és csak új számokkal foglalkoztunk.

Bencze Tibor “Timúr”, a Guruzsmás alapító-gitárosa / Fotó: A zenekar hivatalos Facebook-oldala

Most pont azt érzem, hogy a legújabb, még csak általam ismert dalokban ér össze régiekre jellemző tört ritmus. Sőt, a darabosság is, ami feszültséget okoz, valamint az újak egyszerűbb szerkezetei. Így aztán most keresztezi egymást a régi és az új fázis, és kezdődik egy harmadik. Az EP dalai között tényleg van olyan, amelyik elmehetne akár a Petőfi Rádióba is, mert annyira popos és emészthető. De ezt én egy lépcsőnek tekintem. Ami biztos, hogy a következő anyagunk már nem ilyen lesz, inkább eggyel fejlettebb.

ContextUs: Mennyire korai arról beszélni, hogy mikor jelenhet meg a legújabb hangzóanyag?

Semennyire. Nemrég fejeztünk be két teljesen új saját számot, egy Radnóti- és egy József Attila-feldolgozást. Ősszel stúdióba vonulunk, csinálunk egy újabb EP-t. Utána viszont nagy fába vágom a fejszém!

A Kárpát-medence összes népének zenéjéhez “hozzányúlva” újraértelmezzük azokat, és úgy alkotunk új dalokat.

Továbbá minden ország költőjétől feldolgoznánk egy lefordított magyar verset. Ez egy bő kétéves vállalkozás. Ehhez kutatni kell, össze kell állítani a meglévő anyagokat, meg kell érteni a horvát, erdélyi zenét, hogy aztán azokat picit átalakítsuk a saját szánk íze szerint.

ContextUs: Személyes missziód ez a kárpát-medencei “vállalkozás”? Esetleg találtál partnerre a zenekaron belül?

Valójában nekem van a legélénkebb érdeklődésem a témában. Gyurinak egyszer küldtem egy nagyobb népdalgyűjteményt, és visszaírt, hogy “ezeket te tényleg meghallgatod?”. Szóval a többiek – Csabán, a brácsásunkon kívül – annyira nem érdeklődnek ez iránt. Ez az én kis saját szenvedélyem, hogy szeretem “egyben” látni a dolgokat, hogy melyik zene hogyan hat a másikra és vissza. Ezek nagyon érdekes dolgok. Nagyon remélem, hogy a többiek segíteni fognak a dalok gyűjtésében, mert akkor már megint az lesz a zenekarban, amit én mondok. (nevet)

Guruzsmás – Struggle for Life (official music video)

Az Akik mindig elkésnek a Guruzsmás egy új arcát mutatja meg. A folkos elemek és energia tovább dolgozva már nem csupán szó nélkül árad. A zenekar szellemi n…

ContextUs: Több, magyar szinten népszerű zenekar tudatosan építi be a hagyományos népzenei elemeket a zenéjébe, ráadásul mindenféle stílusból (pl. Balkán Fanatik, Dalriada, Leander Kills). Erre pedig egyre nagyobb kereslet van.

Ezt azért a helyén kell kezelni! Én azt szoktam erre mondani, hogy csak próbálkoznak beépíteni. Nem szeretem és “ócskának” tartom ezt a hozzáállást. Nem szeretnék senkit megbántani, mert bár valóban elszaporodtak ezek az elemek a zenében, leginkább csak a felszínt kapargatják. Egy zenekar mondjuk ismeri az Érik a szőlő vagy a Még azt mondják című népdalokat. Eltologatják kvintekben, és a közepére kerül egy blues szóló – más skálát nem ismernek. A népzenének a progresszivitását nem jól használják ki, melynek hatására az egész zene egy mutatvánnyá válik. Felszínes esztétikai elemként jelenik meg a népzene, nem pedig tudatos zenei megoldásként.

Én például imádom Bartókot. Úgy tudta feldolgozni a népzenét, hogy megtartotta annak elemi textúráját, ugyanakkor át tudta azt építeni a 20. századi igényeknek.

Ezeknél a zenekaroknál azt veszem észre, hogy úgy próbálnak népzenei elemeket beemelni, hogy közben arról álmodoznak, hogy akkora sztárok lesznek, mint a Led Zeppelin.

Ez a két gondolat egyszerűen sehol nem metszi egymást. Így aztán egy kínos erőlködésnek érzem ezt az egészet, amit nagyon sok ember elhisz. Viszont ha az orruk alá dugod a valódi népzenét, akkor bedugja a fülét, hogy ezt a nagymamája szokta hallgatni, miközben csinálja vasárnap délelőtt a rántott húst.

ContextUs: Akkor mégis miért örvend újra ekkora népszerűségnek a népzene Magyarországon a könnyűzenei közönség körében?

A közönség alapvetően szórakozni jár, és nem kerül számára intellektuális energiába a dalok megértése, feldolgozása. Nekem is sokszor mondták, hogy az Üst… dalai nagyon jók, de nem a reggeli kávé mellé valók. Sajnos nagy példaképeink – a Barbaro, akik szerintem a legjobban csinálták ezt a műfajt – is így jártak. Volt egy pár év, amikor az emberekben volt egy intellektuális igény, hogy ilyen zenét fogyasszanak. Előbb-utóbb ezt újra leváltotta az az attitűd, hogy “most menjünk el valahova ugrálni, közben meg szól valami zene”.

Az emberek szórakozni akarnak, én pedig nem kérhetem meg őket, hogy figyeljenek a zenémre. És arra sem, hogy észrevegyék, hogy valami mondjuk hétnyolcadban van. Ez a műfaj már rég nem erről szól. Ezeket a bandákat nem vetem meg, ők egy másik aspektust képviselnek. Én viszont a saját igényeimből nem vagyok hajlandó lejjebb adni, még akkor sem, ha ez öngyilkosságnak tűnik. Azonban lehet, hogy lassú víz partot mos, és előbb-utóbb az általunk képviselt műfaj is utat tör magának.

Guruzsmás – Nyitás a Kozmosz Felé (OFFICIAL MUSIC VIDEO)

http://guruzsmas.bandcamp.com http://facebook.com/guruzsmas http://guruzsmas.hu http://facebook.com/hudinirecords http://hudinirecords.bandcamp.com http://fa…

ContextUs: Merre tervezitek “megturnéztatni” az új lemezt?  

Budapest, Pécs, Szeged, Baja, Esztergom biztos helyeknek tűnnek. De lehet, hogy Szerbiába is átugrunk. Legközelebb pedig június 23-án, a KVLT-ben lépünk fel egy folk-rockesten.

ContextUs: Reméljük, létrejön a kárpát-medencei gyűjtemény! Tervezitek, hogy akár az egész régióba elmenjetek koncertezni?

Nagyon jó lenne, ha sikerülne felfedezni, hogy a Kárpát-medence egy nagy társasház, és mi együtt élünk! Sőt, még kapcsolatban is vagyunk egymással. Azt szeretném, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy nem muszáj elszigeteltségben élnünk. Marhára örülnék, ha el tudnánk jutni és nyitni tudnánk valamennyi országba.

Van is potenciál ebben a dologban, hiszen ez egy elég nagyívű vállalkozás. Egyszerre kell zeneszerzőnek, történésznek, néprajzosnak lenned! És az a vicces, hogy ezekből nagyjából egyik sem vagyok. Ezeket a dalokat összegyűjteni, feldolgozni és igényesen tálalni az embereknek, ez bőven túlmutat a rockzenén. Na, ez nagyon mozgatja a fantáziám!

CV

A Guruzsmás 2014-ben alakult, Budapesten. A három alapító tag, Bencze Tibor (gitár), Fekete Balázs (dob) és Dallman Kristóf (basszusgitár) mellé 2015-ben csatlakozott Háklár Tamás (gitár). Első demójuk, a Fordítsd ki a szűrödet 2015-ben jelent meg magánkiadásban, ami külföldön és itthon is elismerő szavakat kapott. 2016-ban a finn Inverse Records-nál jött ki első EP-jük, az Üst a gríz felett, ami hazai és világszinten is óriási elismerést kapott. 2017-ben csatlakozott a zenekarhoz Ambrózy György (ének, beszéd), Szabó Csaba (brácsa) és Keresztesi Áron (dob). Ezzel új dimenzió nyílt meg előttük. Több improvizáció, tömörebb hangzás, dalszerűbb struktúrák jellemzik ezt az új világot. Zenéjük a progresszív rock eszéből, a punk kísérletező hajlamából és legfőképp a népzene őserejéből táplálkozik olyan nagyszerű zenekarok mentén, mint a Magura, Barbaro, VHK és társaik. Szövegeiket magyar költők és írók (Sinka István, Radnóti Miklós, Szabó Dezső, Karinthy Frigyes etc.) verseiből merítik. Legújabb EP-jük, az Akik mindig elkésnek idén jelent meg.

Kezdőlap > Uncategorized > Guruzsmás: „A saját igényeimből nem vagyok hajlandó lejjebb adni”
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: pinterest

A szerk. ajánlása

A hónap legnépszerűbb cikkei

Top sztorik a rovatból