5. Túlterhelt nevelők, bérfeszültség és a bejelentett kormányzati intézkedések

A gyermekvédelmi ágazat összeomlásának egyik legfőbb oka a krónikus szakemberhiány és az alacsony bérekben gyökerező fluktuáció. A felmérés szerint a gyermekfelügyelők havonta átlagosan 80 óra túlkötelezettséget és túlórát vállalnak csak azért, hogy az illetményük elérje a minimálisan elfogadható szintet. Ez a kényszerű túlmunka azonban szinte törvényszerűen vezet a dolgozók gyors kiégéséhez és a pályaelhagyáshoz, miközben az agresszív ügyfelekkel és a jogi fenyegetőzésekkel szemben a szakemberek teljesen védtelennek érzik magukat.

A kialakult krízishelyzetre reagálva a kormányzat kétlépcsős bérrendezést hirdetett meg a gyermekvédelmi és szociális ágazatban dolgozók számára. Ígéreteik szerint a munkavállalók 20-25 százalékos fizetésemelésre számíthatnak, amelynek első részletét 2026 őszén, a második ütemét pedig 2027 januárjától folyósítják. A dolgozók jelzése szerint ez a bejelentett béremelés az egyetlen tényező, ami jelenleg még a pályán tartja a kollégák utolsó tartalékait.

A béremelés mellett a kormány egy 10 milliárd forintos azonnali krízisprogramot és sürgősségi beavatkozási csomagot és kilátásba helyezett az életveszélyes épületek felújítására és a legkritikusabb kapacitáshiányok enyhítésére. A szakma képviselői azonban hangsúlyozzák: az évtizedes lemaradást és a strukturális hiányosságokat nem lehet egyetlen lépéssel felszámolni, az ágazatban maradt dolgozók pedig a szavak helyett már csak a tényleges és tartós változásokban tudnak bízni.