Szerdán újra ülésezett a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság a Parlamentben, ám az érdemi szakmai munka helyett a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a testület meghallgathat-e aktív és korábbi politikai döntéshozókat. A Fidesz képviselői elvi alapon törölték volna a politikusokat a meghívandók listájáról, miközben az ellenzéki tagok szerint pont a politikai felelősség tisztázása nélkül válna komolytalanná az egész eljárás – adta hírül az Index.

A testület tiszás elnöke, Diószegi Judit az ülés elején a meghallgatások etikai szabályrendszerét és a nyilvánosság kereteit vázolta fel. A fő szabály szerint a parlamenti vizsgálat a nyilvánosság előtt zajlik majd, ám konkrét gyermekbántalmazási ügyek, személyes vagy különleges adatok, valamint érzékeny intézményi esetek tárgyalásakor zárt ülést is elrendelhetnek. A tervezet azt is rögzítette volna az etikai szabályzatban, hogy a bizottság tagjai nem alkalmazhatnak megalázó, fenyegető, sértegető vagy személyeskedő kérdezési technikákat.

Szakmai felelősség vagy politikai boszorkányüldözés a gyermekvédelmi vizsgálóbizottság előtt

A kormánypárti képviselők hamar jelezték, hogy szerintük a javaslat nem az etikus eljárásról, hanem egy jól felépített politikai elszámoltatásról szól. Panyi Miklós fideszes bizottsági tag szerint a dokumentumban szereplő felelősségi szintek – így a politikai döntéshozói vagy a minisztériumi és szakmai felelősség – nem definiált gumifogalmak. A politikus úgy vélekedett, hogy a javaslat csupán a népszerű politikai igényeket akarja kiszolgálni. Hozzátette, hogy a dokumentumban van egy nagyon erős elszámoltatási jelleg, ami riasztó lehet például egy intézményvezető számára, a bizottság tagjai pedig végül csak ajánlásként fogadták el az etikai szabályrendszert.

A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton visszautasította a kormánypárti bírálatokat, és hangsúlyozta, hogy a testület eleve két céllal jött létre: a jövőbeli javítási lehetőségek feltárására, valamint a szakmai és politikai felelősségi szintek tisztázására. Mint mondta, „a politikai boszorkányüldözés az lenne, ha nem hallgatnánk meg politikusokat, épp ezért javasoljuk, hogy politikai döntéshozókat is hallgassunk meg”. A KDNP-s Juhász Hajnalka erre reagálva kijelentette, hogy a tervezett meghallgatásokkal „elindul egy show-műsor, a politikai felelősségre vonás, a vegzálás”, amely elvonja az időt és az energiát a valódi szakpolitikai munkától.

A vitába bekapcsolódott Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője is, aki támogatásáról biztosította a korábbi kormánypolitikusok jelenlétét. Az ellenzéki politikus kiemelte, teljesen természetes, hogy a bizottságnak politikai céljai is vannak, és szorgalmazta, hogy az elmúlt tizenhat év gyermekvédelemért felelős fideszes vezetőit hallgassák meg. Ugyanakkor hozzátette, hogy a balliberális oldal érintettjeit sem szabad kihagyni az eljárásból, akik vélhetően bűnszervezetben vehettek részt, így a szakmai és a politikai meghívottakat célszerű lenne külön napirendi pontokban vagy külön üléseken tárgyalni.

Pintér Sándor és Fülöp Attila neve is felmerült a meghallgatási listán

A névsor összeállításakor a kormánypárti oldal egyértelművé tette, hogy nem kíván asszisztálni a politikusok beidézéséhez. Panyi Miklós bejelentette, hogy elvi és gyakorlati okokból a politikusok törlését javasolják a listáról, hogy a gyermekvédelem ügyét elsősorban szakmai keretek között tartsák. A Fidesz képviselője jelezte: „A politikusok behívására vonatkozó döntés kapcsán tartózkodni fogunk.” Döntését azzal is indokolta, hogy a listán szereplő személyek közül többekkel jó személyes kapcsolatot ápol.

Melléthei-Barna Márton csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a kormánypártiak nem fogadták el az egyes személyekről szóló érdemi vitát. A Tisza politikusa konkrét példaként említette Pintér Sándor belügyminisztert, Fülöp Attila korábbi gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, valamint Koncz Zsófiát is mint olyan szereplőket, akiket indokolt lenne megkérdezni a rendszer működéséről. Melléthei-Barna szerint a Fidesz ezzel a lépéssel kilépett a konstruktív párbeszédből, és a szakmai szempontok elé helyezte a politikai lojalitást.

Bár a politikusok meghallgatásának pontos menetéről nem született teljes egyetértés, a szakmai munka szervezése terén előrelépés történt. Diószegi Judit elnök bejelentette, hogy Rácz Andrea szociológus, kutató, az ELTE dékánhelyettese elfogadta a vizsgálóbizottság felkérését a szakértői tisztségre, és szakértőként fogja segíteni a beérkező hatalmas adattömeg feldolgozását, valamint a szakmai észrevételek megfogalmazását.